Míg a kutatók bére 30 százalékkal bruttó 800 ezer forintra emelkedett, addig belső adatok alapján a felső vezetőké ennél jóval nagyobb mértékben nőtt, 4,5 millió 9,4 millió forintos havi bruttóra.

Rajtuk kívül a többi vezető közel havi 2,8 milliót, az egyéb munkatársak átlagosan 1,3 millió forintot kapnak. A HVG cikkében arra mutat rá, hogy így nagy bérszakadék alakult ki a menedzsment és a kutatók között, miközben már 2024 közepén is mintegy 960 ezer forint volt a hazai diplomás átlagbér.

Kapcsolódó

A lap szerint ugyan a HUN-REN hozzájutott plusz állami forrásokhoz, azonban a természettudományi kutatóközpont belső összefoglalója szerint ebből nem jutott érdemi infrastruktúra- és IT-fejlesztésre, mi több, arányosan csökkentek a fejlesztési és a fiatal kutatói keretek is.

Ugyan a kutatási feladatokra szánt keret nőtt, de a működési keret csökkent, kiestek a rezsikompenzációból, és nőtt az energiaigény. Emiatt nincs biztos fedezete a projektes béreknek, mindeközben pedig kevesebb pályázatot írnak ki.

A lap rámutat arra is, hogy tovább folytatták a központosítást az intézményben: a kutatók kizárólag engedéllyel nyilatkozhatnak, a szervezeti- és működési szabályzat nem végleges, és az is bizonytalan, hogy pontosan ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.

A+F-finanszírozás szerkezetével is vannak gondok: az alapkutatások a TRL-skála (Technology Readiness Level) kilenc szintjén az 1. és a 3. szint között mozognak pályázati pénzből, miközben a kockázati tőke csak a skála 7. szintjén lép be, a köztes, úgynevezett „halálzóna” finanszírozására nincs működő válasza a HUN-REN-nek.

Magyarország egy főre jutó kutatási ráfordítása ma nagyjából ötször kisebb az uniós átlagnál, a GDP-arányos K+F-ráfordítás 1,3 százalék, szemben az EU 2,1 százalékos átlagával, miközben a mostani béremelés sem hozza közelebb a magyar kutatói béreket a nyugat-európai szinthez.

Szemléletváltásra van szükség a magyar kutatói közösségben

A magyar és kínai kutatóintézetek, valamint ipari szereplők új szintre emelnék az innovációs együttműködést – hangzott el a Bay Zoltán Kutatóközpont által szervezett Kínai–Magyar Innovációs Napon. A HUN-REN elnöke szemléletváltást sürgetett a hazai kutatói közösségben, míg kínai partnerei a technológiatranszfer és az akkumulátortechnológia területén látják a jövő kulcsát. A kormány közben új támogatási programot indított az energiaátmenet és az innováció ösztönzésére.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.