A kormány 1 százalék alatti fogyasztásbővülést tervez a jövő évben, ugyanakkor bizonyos területeken ez a növekedés nagyobb lehet - mondta Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján felszólaló államtitkár szerint jelentősebb bővülésre lehet számítani a pénzügyi területen is, indoklása szerint egyebek mellett azért, mert a magánnyugdíjpénztárak kvázi megszüntetése nyomán felértékelődik az öngondoskodás iránti igény. Náthán szerint a kormány támogatja majd az ilyen célú termékek piacra lépését.

Egyértelműnek látszik, hogy az új biztosítási törvény (bit) 2012 végén életbe lép majd - erről már Gordos József, a tárca Biztosítás Szabályozási Főosztályának vezetője beszélt. Az előadásokon kiderült: az NGM szakmai osztálya lényegében egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyeket az alkuszszövetségek felvetettek az új bit kapcsán, s amelyek az FBAMSZ etikai szabályzatában is szerepelnek. Eszerint a törvény kiküszöbölné azt a csorbát, amely lényegében a nemzetközi szabályozás (IMD) elrontott fordításából ered, s a függő és független biztosításközvetítői kategória helyett az önálló és nem önálló kategóriát vezetné be úgy, hogy bevezetné az egységes független biztosításközvetítői kategóriát, míg a többes ügynökök a jövőben vélhetően a függő biztosításközvetítők között szerepelnek majd. Az alkuszszövetség szerint fontos lenne kimondani, hogy független biztosításközvetítőnek (fbk) csak az tekinthető, akinek megbízása az ügyféltől származik. Lehet olyan eset, amikor az fbk-k nem tudják az egész piac összes termékét felmutatni az ügyfélnek, ekkor azonban ezt közölni kell a biztosítást kötni szándékozóval.

Az NGM is azt javasolja, hogy a törvény mondja ki, hogy a független közvetítők főszabályként attól a biztosítótól jogosultak díjazásra, amely az ügyfél kockázatait elvállalja, ugyanakkor abban is teljes az egyetértés, hogy az ügyfél erre irányuló kérésére a közvetítő köteles érdekeltségét - jutalékszintjét - az ügyfél számára feltárni.

Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke szerint a lakossági biztosításközvetítés terén bizonyos, hogy a jutalék alapú rendszer marad életben, díjalapon vélhetően csak a vállalati vagyonbiztosítások terén fizetnek majd az alkuszoknak. Az FBAMSZ statisztikái szerint tavaly az alkuszcégek jutalékalapon 14,6 milliárd forint bevételre tettek szert, míg a díjalapú bevételek összege nem érte el a 600 millió forintot.

A Szolvencia II. feltételrendszernek 2014 januárjában már minden feltétel alapján meg kell felelniük a biztosítóknak, sőt már előtte egy fél évvel a felügyelet már bizonyos előírásokat számon kérhet a biztosítóktól, amelyeknek 2013. március végére már bizonyíthatóan ki kell mutatniuk, hogy kész a menetrendjük a szabályozás átültetésére.