Az építőipari felfutásnak köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult a hazai kertépítési piac. Tíz évvel ezelőtt még szinte nem is volt igény az épített kertek iránt, mára azonban a hazai piac meghaladja a 10 milliárd forintot. A forgalom mintegy harmadát teszi ki a növényértékesítés, ennél azonban nagyobb bevétel származik a burkolatok és a díszkertek gépészeti hátterét adó eszközök eladásából. A privát kertek építése Magyarországon egyelőre státusszimbólumnak számít, emiatt a szakemberek nem is igen mernek pontos összeget mondani arról, mennyibe kerül egy átlagos kert tervezése és építése. Egy átlagos, 500 négyzetméteres kert kiépítése 2-12 millió forintba kerülhet, attól függően, hogy a megrendelő milyen térburkolatot, építményt, illetve világítást vagy öntözőberendezést szeretne. Egy privát kert kiépítésének költségéből 30-30 százalékot a burkolatok és a növények, 40 százalékot pedig a gépészet emészt fel - mondta lapunknak Kazsuk Béla, a B-Kert Kft. ügyvezetője és tulajdonosa, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége elnökségének tagja. A kert építéséhez képest a fenntartás összege elenyésző. Egy rózsadombi vagy szabadság-hegyi átlagos nagyságú (250-300 négyszögöles) telek kertjének gondozása havonta 20-25 ezer forintba kerül. Ebben az összegben heti egyszeri kertápolás (fűnyírás, cserjék metszése, lombtalanítás, burkolatok takarítása) szerepel. A költségek feleződhetnek, ugyanis Kazsuk szerint vannak cégek, amelyek havi kétszeri látogatást vállalnak. Ám szerinte ez alig rentábilis, hiszen a munka kéthetenként is ugyanannyi, mint hetente. Kazsuk számítása szerint 142 kertészeti áruda működik országszerte, amelyből tíz árbevétele éri el évente a 100 millió forintot, a többi mindössze 6-10 milliós forgalmat képes elérni. Ezzel számolva a kerti növények piaca évenként 3 milliárd forint körül mozog, ám hozzátette, hogy pontos számadatot erre vonatkozón senki sem készített még. A piac nagyságára vonatkozóan egyetért a 10 milliárd forintos forgalommal. Bár a kertépítés anyagai rendkívül drágák, mégis elmondható, hogy a tervezőknek, építőknek nem ebből származik az igazi hasznuk. A költségszerkezetben általában 20 százalék munkadíj szerepel, s gyakorlatilag ez számít az építők profitjának. Szabó László, szintén a kertépítők szövetségének elnökségi tagja szerint a kertépítési kultúra Magyarországon még nem éri el a nyugati szintet. Szabó Zamárdiban működtet kertépítő céget, és úgy véli: csak az újonnan épülő házaknál van igény erre. A Balaton környékén a házak körül öreg kertek vannak, amelyeket a tulajdonosok gondoznak. Kevesen döntenek a kertek felújítása mellett, és nemigen költenek arra sem, hogy szakemberek ápolják a kerteket.