A törvényjavaslat indoklása szerint a globális digitális szolgáltatók esetében visszatérő problémát okoz a panaszkezelés. Ugyan a fogyasztóvédelem egyre több szabállyal védi a vásárlókat és a szolgáltatások igénybe vevőit, de a külföldi székhelyű cégeknek a legtöbb esetben semmilyen kapcsolódása nincsen Magyarországhoz.

Ügyfélszolgálatuk mesterséges intelligencián alapul, a kapcsolattartás csak idegen nyelven lehetséges és szinte lehetetlen a magyar fogyasztónak a panaszát orvosolni hivatott alkalmazottal beszélnie. Ez pedig teljesen kiüresíti a fogyasztói jogokat, hiszen azokat nem tudják az érintettek érvényesíteni.

A törvényjavaslatot a Parlament még nem fogadta el, jelenleg „tárgysorozatba vételre vár” – mondta el az Economxnak Marosi Zoltán. (Ám május elsejétől hatályba léphet, a jogszabály ezt az időpontot tűzi ki.) 

Szigorúbb szabályok lesznek a kapuőrökre

A kapuőrökre, akiket tavaly ősszel megnevezett az Európai Bizottság, a törvényjavaslat szigorúbb nemzeti szabályokat állapítana meg: ilyen például a magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálat fenntartása, szigorúbb fizetési határidők figyelembevétele és a független jogi tanácsadási kötelezettség fenntartása vitás jogi kérdések esetére – hangsúlyozta a szakértő.

A törvényjavaslat indoklása szerint gyakori jelenség, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan meghatározó nagy cégek a magukra vonatkozó fizetési határidőket túlságosan is rugalmasan állapítják meg, akár határidő megállapítása nélkül. Ezért próbálnák ezt a helyzetet megoldani.

Az átváltási árfolyamok kérdése

A kapuőr cégek és a szolgáltatásukat igénybe vevő fogyasztók, vállalkozások között nem ritka az a helyzet, hogy fizetési kötelezettségeik különböző pénznemben keletkeznek. Az átváltási árfolyamok napi ingadozása pedig egyfajta árfolyamkockázatot eredményez.

Európai Bizottság: tehát ők a kapuőrök

Az Economx is hírül adta, potenciális kapuőri státuszra való bejelentést tett a Google-t tulajdonló Alphabet, a Meta, az Apple, az Amazon, a ByteDance, a Samsung és a Microsoft, ezután hozott döntést a minősítésről az Európai Bizottság.

A javaslat ezért megtiltaná azt, hogy ezt az árfolyamkockázatot a kapuőr cég egyedül a vele szerződésben álló fogyasztóra vagy vállalkozásra terhelje. Olyan szerződési feltételt kell a kapuőröknek kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a szerződő felek egyenlően viseljék az árfolyamkockázatból keletkező terheket.

Megváltozhat a szállásközvetítők gyakorlata is

Marosi Zoltán szerint a szállásközvetítők esetében a törvényjavaslat, figyelemmel a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben zárult gyorsított ágazati vizsgálatára, ugyancsak szigorúbb rendelkezéseket határozna meg.

Így automatikusan tisztességtelennek minősülnének bizonyos kikötések a szállásközvetítők és a szálláshelyek közötti szerződésekben: például a túl hosszú fizetési határidő kikötése, az úgynevezett szűk paritási klauzulák (amelyek alapján egy szálláshelynek tilos lenne a szállásközvetítővel kötött szerződésben foglaltnál alacsonyabb áron kínálni a szálláshelyet) és a teljes felelősség-kizárás a szállásközvetítő részéről a közzétett fogyasztói értékelések tartalmával kapcsolatban.

A törvényjavaslat ugyancsak tartalmazza, hogy a szállásközvetítők kötelesek (a kapuőrökhöz hasonlóan) magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatot fenntartani és a panaszokat 30 napon belül megválaszolni.

A tisztességtelennek minősülő kikötésekből a fontosabb példákat fent megadtuk, a törvényjavaslat egyébként hét új törvényi kategóriát teremt összesen – mutatott rá végezetül a DLA Piper szakértője.

Ezt mondják ki az uniós rendeletek

A kapuőr cégek tevékenysége a magánszemélyek, vállalkozások széles körét érintik. A 2022/1925/EU Rendeletben meghatározott definíció szerint legalább 45 millió, az Európai Unióban élő végfelhasználó és 10 ezer uniós üzleti felhasználóval kell rendelkeznie egy kapuőrnek.

Jellemző azonban, hogy ezek a külföldi székhelyű cégek annak ellenére, hogy sok magyar magánszeméllyel és vállalkozással állnak szerződéses kapcsolatban, nem rendelkeznek olyan ügyfélszolgálattal, ahol magyar nyelven lehetne tájékoztatást kapni vagy panaszt tenni.

A javaslat előírja, hogy magyar nyelven, Magyarország területén működő személyes, illetve telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és hatékony panaszkezelési mechanizmust kell a kapuőrnek fenntartania.