Péntek délelőtt tíz óra magasságában megérkezett Magyarországra háromnapos apostoli látogatására Ferenc pápa, akit Novák Katalin rögvest mosolyra fakasztott. A köztársasági elnök minden bizonnyal nem csupán a szentatyának okozott vidám perceket: Novák Katalin élve államfői jogkörével, a pápalátogatás alkalmából széles körben adott kegyelmet. Az államfői kegyelem pedig utolérte a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteket is, köztük Budaházy Györgyöt.

Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadta a Ferenc pápát a Sándor-palota előtti téren. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Az épp tíz éve megválasztott Ferenc pápa beiktatási szertartása óta második alkalommal jár Magyarországon: ugyanakkor a 2021. szeptemberi vizit pusztán egy villámlátogatás volt. A katolikus egyházfő akkor azért „ugrott be” pár óra erejéig Budapestre, hogy bemutassa az eucharisztikus kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist. Ám Matteo Bruni szentszéki szóvivő elárulta: tavalyelőtti látogatása után Ferenc pápa úgy érezte, hogy több időt töltene a magyarokkal.

A háromnapos magyarországi pápalátogatás eseményeiről többek között ITT számoltunk be.

Kép: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd

Készül a Lex Schadl

Aki viszont ezúttal nem részesült a köztársasági elnöki kegyelemből, az a 2021 decembere óta rács mögött ülő Schadl György. Sőt, a vesztegetési botrány antihősét a héten újabb nagy veszteség érte: Schadl György lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről. Sőt, vele együtt lemondtak tisztségeikről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének tagjai. Az utóbbi tíz év legsúlyosabb hazai korrupciós büntetőpere egyébként február óta zajlik a Fővárosi Törvényszéken.

Schadl György, illetve Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára és további húsz társuk ellen tavaly októberben emeltek vádat.

A héten további előrelépés történt az ügyben: nagy eséllyel hamarosan érkezik a Lex Schadl, amelynek értelmében a kormány bekeményítene a végrehajtókkal szemben. Azonnali hatállyal fel kell függeszteni a végrehajtót, aki büntetőeljárás alatt áll, továbbá a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait – ezt a módosítást javasolta többek között az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a bírósági végrehajtásról szóló törvényben.

A Völner-Schadl duó büntetőügyéről és a tárgyalási folyamatról például ITT számoltunk be. 

Teljes lázári sorcsere

A héten saját forrásaiból értesült a Napi.hu, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter teljes sorcserét rendelt el a MÁV-Volán csoport vezetésében. A legnagyobb állami vállalat új elnöksége és a felügyelőbizottságok újonnan megbízott tagjai egytől egyig a hazai és nemzetközi gazdasági élet ismert, meghatározó szereplői, vagy korábban valamilyen állami kulcspozíciót betöltő személyek. Az elnök-vezérigazgató személye azonban nem változik: Pafféri Zoltán ugyanúgy a helyén marad.

Lapunk úgy tudja: a cél a teljes vezetőváltással a hatékonyabb irányítás és a gazdaságosabb működés.

Úgy tudjuk, hogy a MÁV-Volán csoportot érintő átszervezések – továbbra is Lázár János vezetésével – folytatódnak. A tervezett elbocsátások kizárólag a vállalatirányítás középső és felsőbb szintjeit érinthetik. A vasúti és a buszos személyszállítás működését közvetlenül végző alkalmazottaknak – jegyvizsgálók, mozdonyvezetők, pályamunkások, buszvezetők – nem kell leépítéstől tartaniuk, épp ellenkezőleg: ezekben az állásokban a munkaerőhiány régóta súlyos gond.

Az új MÁV-Volán vezetőség teljes listáját korábban ITT közöltük.

Kép: Lázár János építési és közlekedési miniszter  MTI Fotó, Czeglédi Zsolt

Felmentették a vezérkari főnököt

A héten egy másik miniszter is elégedetlenségének adott hangot, bár Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem a teljes alá tartozó vezetőséget, egyedül a vezérkari főnököt mentette fel. Így történt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin csütörtökön felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét. Böröndi Gábor altábornagy lesz az utódja. A Napi.hu értesülései szerint Ruszin-Szendi Romulusz különutas elképzelései nem működtek kellő hatékonysággal, vagy egyáltalán nem valósultak meg.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni.

A Napi.hu értesülései szerint Ruszin-Szendi Romulusz felmentésének oka, hogy nem felelt meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelem megújítása érdekében tett elvárásainak. Úgy tudjuk, Ruszin-Szendi különutas elképzelései nem működtek a szervezeten belül kellő hatékonysággal, vagy egyáltalán nem valósultak meg. Így az új vezérkari főnök kiemelt feladata ezen túl egy modern, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes Magyar Honvédség kialakítása lesz.

Varga Judit sörrel ünnepelt

Kollégáival ellentétben Varga Judit igazságügyi minisztert a héten személyügyi kérdések helyett a brüsszeli csata kötötte le: mint korábban írtuk, az ő egykori miniszterhelyettesével, Völner Pállal már amúgy is a bíróság foglalkozik. A jelek szerint Varga Judit nem is néz hátra, csak előre: szerinte teljesítettük, amit az uniós pénzekért cserébe kért Brüsszel. Azaz lezárultak az igazságszolgáltatási vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások az Európai Bizottsággal – közölte.

Maga Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos is megerősítette: már csak az uniós biztosok kollégiumának jóváhagyása van hátra – jelentette ki Brüsszelben Varga Judit.

A svéd soros elnökség ettől függetlenül meghallgatást tervez a magyar jogállamiság helyzetéről a hetes cikkelyes eljárás keretében. A tagállami kormányoknak még hivatalosan jóvá kell hagyniuk az előterjesztést, ugyanakkor sajtóértesülések szerint támogatni fogják a javaslatot. Az eljárás 2018 szeptemberében kezdődött, miután az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést, amely már nem tekinti demokráciának Magyarországot. 

Mindeközben túlélő üzemmódba kapcsolt Budapest

A héten a fővárosban is zajlott az élet: a fővárosi „túlélőprogram" egyes intézkedéseiről döntöttek a képviselők, amely többek között azt jelenti, hogy közel 17 milliárd forintos hitelt is felvesz Budapest. A cél, hogy stabilizálják a fővárosi önkormányzat jelenleg válságos anyagi helyzetét. Azonban a hitelkeretre vonatkozó szerződés hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása. Az elfogadott javaslatban a fővárosi képviselők úgy fogalmaztak, hogy a koronavírus-járvány, majd a háború okozta válságok sora, és „az ezzel együtt járó szükségtelen kormányzati megszorítások hatására a fővárosi önkormányzat pénzügyi mozgástere az elmúlt években végletekig beszűkült, 2021 óta látszik, hogy ez a pálya egyértelműen azt eredményezi, hogy eljutunk a fizetségképtelenség határáig". Mostanra elfogytak a tartalékok, és már nyáron likviditási válság alakulhat ki – írták. Bővebben --->