Egy gyors emlékeztető, az úgynevezett árrésstop szabályozással kapcsolatban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kicsivel több mint egy hónappal a bevezetése után, április 28-án már úgy nyilatkozott az Economxnak a kivezetéssel kapcsolatban, hogy

inkább az a kérdés, van-e jogosultsága örökre megtartani azt.

Majd azt vetette fel, hogy miért nincs olyan szabályozás, ami maximálja a profitmarzsot, állandó jelleggel. A nemzetgazdasági miniszter tavasszal úgy fogalmazott portálunk érdeklődésre, hogy lehetnek olyan kereskedelmi szabályozások, amelyek hosszútávon beütik az árrésstop eredményeit, és akár egy "új definícióval", de maximálják a profitot. 

A kivezetés kockázata azért valós, mert a 2023-ban bevezetett ársapka megszűntetése után, a korábban hatósági árszabályozás alá tartozó, majd beszerzési árhoz kötött termékek ára – a burgonya kivételével – 2024 júliusában megugrott, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte.

S akkor csak nyolc termék volt érintve a kötelező akciózásban. 

Mindenesetre június 28-án Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője arra figyelmeztetett, hogy "közvetlenül a választások előtt kivezetni egy ilyen hatékony és az átlag magyar állampolgár számára is érzékelhető pozitív hatással járó intézkedést nyilván kontraproduktív lenne a kormányzat részéről. Sajnos, nagyon igaz az, hogy bármikor is lesz az árrésstop kivezetve, amivel a lakosság már most nyert, de a kedvezmény végét az átlag szavazó akkor is negatív hírként fogja értékelni. Azaz, nem azt fogja látni, hogy eddig profitált az árrésstopból, hanem azt fogja érezni, hogy most elveszített egy kedvezményt". 

Ennek megfelelően hiába várták sokan, hogy az intézkedést kivezeti a kormányzat novemberre, az minimum február végéig marad – hivatalosan. Ugyanakkor a fenti logika alapján legközelebb 2026. április 13-án dönthetnek a kormányzatban az árrésstop megszüntetéséről, hiszen várhatóan a jövő évi országgyűlési választások időpontja április 12., vasárnap lesz. 

Az viszont jó kérdés, hogy milyen hatása lehet egy közel egy évig tartó mesterséges központi árszabályozásnak a kiskereskedelemre, illetve a gazdaságra.

A kereskedelmi láncoknak az árrésstop mellett is megérte maradni a magyar piacon

Sebestyén Géza most arról beszélt az Economxnak ezzel kapcsolatban, hogy az árrésstop hatékony azon inflációs folyamatok megállításában, melyek oka a haszonkulcsok emelkedése. Ez csökkenti az inflációs várakozásokat, egyben támogatja a fogyasztók vásárlóerejének növekedését. Emellett hasonló hatása van egy kevéssé versenyző iparágra, mint új versenytársak megjelenésének. Azaz a vállalati nyereségek úgy csökkennek, mint ahogy akkor csökkennének, hogyha erősebb verseny lenne a szereplők között – magyarázta.

Elvileg ha a szereplők haszonkulcsa túl alacsony, az hosszú távon hiányt okozhat. Az, hogy Magyarországon ezt nem tapasztalhattuk, jól mutatja, hogy a választott nyereség-korlátok nem voltak túlságosan alacsonyak, elég profitot hagytak a szereplőknél ahhoz, hogy megérje nekik az érintett termékeket is forgalmazni

– magyarázta a közgazdász azt a tényt, hogy a kereskedelmi láncok maradtak a piacon.

Viszont azt is látni kell Sebestyén Géza szerint, hogy a rendszer többlet adminisztratív terhet jelentett a szereplőknek. 

Példaként felhozta, hogy a magyarhoz leginkább hasonló szabályozást Görögországban alkalmaztak. Azt a rendszert 2021-ben vezették be a pandémia és az energiaválság idején, hogy megfékezzék az élelmiszer- és üzemanyagárak gyors emelkedését azzal, hogy a kereskedők nem számíthattak fel nagyobb haszonkulcsot, mint a válság előtti, 2021. szeptemberi szint. Bevezetésekor az inflációs nyomás mérséklődött, az alapvető fogyasztási cikkek drágulása rövid távon lassult. Viszont miután a rendszer 2025 nyarán megszűnt, az árak részben visszaugrottak, az infláció átmenetileg gyorsult.

Tehát, mutatott rá, egy ilyen intézkedésnek mindig örülnek a fogyasztók, és mindig ellenzik a vállalatok. „Azaz ha értékelni szeretnénk, akkor nem az a fő kérdés, hogy egyik vagy másik csoport mit gondol róla, sokkal inkább az, hogy megold-e egy közgazdasági problémát, és ha igen, akkor azt milyen hatékonyan teszi. Az árrésstop hatékony akkor, ha az iparágban alacsony a verseny, és ennek következtében a szereplők extraprofitot érnek el. Egy ilyen helyzetet az árrésstop viszonylag hatékonyan tud kezelni” – magyarázta.

Az MCC elemzője szerint optimális az lenne, ha a kivezetéssel párhuzamosan lennének olyan eszközök, melyek garantálják a versenyt a szektorban. Ilyen eszköz lehet náluk az online árfigyelő. De segíthet az is, ha a szereplők száma növekszik, de erre kevés esélyt lát rövid távon. Harmadrészt megoldás lehet a szereplők önmérséklete is. De persze maga a kivezetés technikailag nem nehéz, csak meg kell szüntetni a szabályozást – fűzte hozzá. 

Ha a makrogazdaságot nézzük, akkor láthatjuk, az elmúlt fél évben a havi inflációs mutató rendre 0,2, 0,2, 0,1, 0,4, 0,0 és 0,0 százalék volt. Az az elmúlt fél évben a teljes infláció 1 százalék volt – értékelte a helyzetet Sebestyén Géza.

Ez éves szinten 2 százalékos inflációt jelent, ami az MNB célsávjának alsó vége. Azaz érveket lehet felhozni amellett, hogy az elmúlt fél évben az inflációs folyamatok alapján már inkább stimulálni kellene a gazdaságot, mint fékezni

– magyarázta.
 
Az árrésstop hatása az is, hogy ugyanebben a fél évben az élelmiszerek ára ráadásul átlagosan 1 százalékkal csökkent. Ugyanez a helyzet az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek ára 1 százalékot nőtt 6 hónap alatt, a szolgáltatásoké pedig 2 százalékot. Az előzőek mind alacsonyabbak, mint az MNB célsávjának teteje. A szeszes italok ára 3 százalékot nőtt, a háztartási energia pedig 7 százalékkal. Ám utóbbinál az átlag alatt fogyasztók inflációs rátája nulla százalék a rezsicsökkentés miatt. 

Azaz az inflációs folyamatok már most nagyon jók. Az élelmiszerek ára csökken, és a többi mutató is jellemzően jó képet mutat, így arra számíthatunk, hogy lassan az éves inflációs mutatónk is tükrözni fogja ezt a helyzetet – keretezte a szabályozás hátterét a szakértő. 

Kapcsolódó