Az adatok alapján kijelenthető, hogy bejött a kormányzat húzása, a március 13-án bevezetett árrésstop eredményeként valóban csökkentek az érintett élelmiszerek árai, azonban közeledik május 31., pontosabban június 1-je, amikorra a kormányzati intézkedések már nem lesznek érvényesek. Legalábbis a jelenleg ismert szándék alapján.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyelőre annyit árult el a jövővel kapcsolatban, hogy még nem tudják, hogyan változnak az árak május után, így egyelőre az sem biztos, hogy mikor és hogyan vezetik az árrésstopot. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) félelmei jogosak, ugyanis a korábbi hatósági árak kivezetése után egész komoly visszapattanást tapasztalhattak a vásárlók az élelmiszerboltokban. S akkor nem több száz termékről volt szó.

A tárcavezető a közösségi oldalán osztotta meg, hogy április 14-re 872 árfigyelőben megfigyelt élelmiszer ára lett kedvezőbb. Ezek közül 21 termék bolti ára több mint 50 százalékkal zuhant, míg 254-nél realizáltak 10 alatti csökkenést.

Nagy Márton közlése szerint az árrésstopnak köszönhetően az árak így 18,6 százalékkal csökkentek. 

Idetartozik, hogy

  • április 7-én az átlagos árváltozás még mínusz 18,8 százalék volt, és akkor még 894 termék árát figyelték.
  • Amúgy eddig 18,1 százalékos (március 31.),
  • 17,7 százalékos (március 24.) és
  • 16 százalékos (március 18.)

árcsökkenésről számolt be az NGM. 

Ez tehát azt is jelenti, hogy az árrésstop lendülete megtört, és az amúgy jól hangzó 18-19 százalék között stagnálhat.

Bár az árrésstop és az ársapka működése eltérő, abban azonban hasonlítanak, hogy a kereskedők bevételére mindkettő hatással van. 

Ezért is fontos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakkal kapcsolatos jelentésében hogyan is értékeli az ársapkát. Felidézik, a kormányzat 2024. július 1-jén megszüntette az egyes élelmiszerekre vonatkozó, 2023 júniusában bevezetett kötelező akciózást, melynek eredményeként a rendelkezésben kijelölt 20 termékcsoport esetén a kötelező akciózás mértéke – az azt megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10, majd 2023. augusztustól 15 százalék volt. Emellett a korábban hatósági árszabályozás alá tartozó termékeket augusztustól csak beszerzési áron lehetett árulni. 

Viszont a kötelező akciózás megszüntetésére a kiskereskedelmi láncok az egyes termékek esetén eltérő módokon, illetve eltérő ütemben reagáltak.

A korábban hatósági árszabályozás alá tartozó, majd beszerzési árhoz kötött termékek ára – a burgonya kivételével – 2024 júliusában megugrott, ami az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte

- közölte a KSH.

Így nem is meglepő, hogy a KSH jelentése szerint 2024-ben az élelmiszerek 49 termékcsoportjából 14 esetben elérte vagy meghaladta az éves áremelkedés mértéke az 5 százalékot. Ezen élelmiszerek a teljes fogyasztói kosár 14 százalékát tették ki, és az áruk emelkedése 1,1 százalékponttal járult hozzá a 2024. évi teljes inflációhoz. Miközben a fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az előző évi értékeket, jelentősen csökkent az áremelkedés üteme a 25 éves csúcsot jelentő 2023-as adathoz (17,6 százalék) képest. 

Mindenesetre aggasztó, hogy az ársapka kivezetése már a következő hónapban 0,8 százalékkal dobta meg az élelmiszerinflációt, miközben mindössze nyolc alapvető élelmiszer esetében szűnt meg a hatósági ár. 

Kapcsolódó