Szerbiában látványos láncreakció indult a kiskereskedelemben: napok alatt üzletek tucatjai zártak be, miután a szerb kormány a termékek tízezreire vezetett be árrésstopot. A lépés azonnal megütötte a külföldi tulajdonú hálózatokat, és olyan veszteségeket okozott, amelyek miatt egyes szereplők már a részleges kivonulást fontolgatják.

A holland-belga Ahold Delhaize-csoport – amely a Maxi szupermarketláncon keresztül az egyik legnagyobb szereplő a szerb piacon – a jelek szerint levonta a következtetéseket a belgrádi kormány szigorításából. A Handelsblatt iparági forrásai szerint az év végéig több tucatnyi Maxi-üzletet zárnak be Szerbiában,

Kapcsolódó

miután a vállalat helyi leányvállalata hetek óta milliós nagyságrendű veszteségeket jelent a központnak.

A helyzet különösen éles kontrasztban áll a korábbi teljesítménnyel: a Delhaize Serbia tavaly még 63 millió eurós nyereséggel zárt 1,4 milliárd eurós árbevétel mellett. A mostani összeomlást azonban nem piaci verseny vagy vállalatirányítási hiba okozta, hanem Aleksandar Vučić szerb elnök augusztus végi rendelete, amely önkényesen megvágta a kereskedők profitmarzsát mintegy 20 ezer termék esetében.

A szigorítás nemcsak a Delhaize-t érinti: a német Lidl is jelentős veszteségekkel néz szembe Szerbiában, és szakértők szerint középtávon akár a teljes kivonulás is reális forgatókönyv lehet több külföldi lánc esetében.

A szerbiai fejlemények messze nem tűnnek teljesen ismeretlennek a régióban. A kormányzati logika, ahogyan Belgrádban most belenyúltak az árképzésbe, feltűnően hasonlít arra a mintára, amelyet Magyarország az elmúlt években már felépített: különadókkal, szigorított kiskereskedelmi előírásokkal és folyamatosan bővülő árrésstopokkal - csak a déli szomszédban tényleg elefánttal mentek be a porcelánboltba.

Megroppantak a külföldi láncok az EU-s csatlakozásra váró szomszédban

A nyugati szupermarketláncok egyenesen már zaklatásról panaszkodnak. A következmények azonnal megjelentek: a Gomex, a Mercator, a DIS és a Delhaize-csoport több üzletét is bezárta, és a folyamatnak még nincs vége. Piaci szereplők szerint hetente milliós nagyságrendű veszteségek halmozódnak, miközben az árazás mozgástere gyakorlatilag megszűnt. A polcok egy része kiürül, a kínálat szűkül, a bolthálózatok pedig gyakorlatilag a talpon maradásért küzdenek.

„Ezek csodálatos intézkedések, amelyek hozzájárulnak majd polgáraink milliói életének javulásához. Ezek az ő követeléseik gyümölcsei, és arra kérem önöket, továbbra is jelezzék, mit tehetünk még, hogy együtt haladjunk a változások felé” –  idézte Vučićot a Vreme, aki ezekkel a szavakkal jelentette be augusztus végén a gazdasági hangulatjavító intézkedéscsomagot, amelynek legfőbb eleme a mintegy 20 000 élelmiszer- és egyéb termék árrésének korlátozása volt.

Bojkott-hullám söpört végig a Balkánon – a politikai vezetők is megérezték a veszélyt

Az elmúlt évben nemcsak Szerbiában, hanem több balkáni országban is látványos fogyasztói tiltakozások robbantak ki a megugró élelmiszerárak miatt. Horvátországban a januári forditott Black Fridayon, azaz a „ne vásárolj” pénteken a bolti forgalom feleannyira esett az élelmiszer-üzletekben és benzinkutakon.Ennek hatására a zágrábi kormány 70 alapvető árucikkre hatósági árat vezetett be, és a szabályokat megszegő boltokkal szemben akár nagy pénzbírságokat is kilátásba helyezett. A horvát példa követőkre talált szerte a Nyugat-Balkánon: Bosznia-Hercegovinától Montenegróig szabotálták a vásárlást az emberek.Szerbiában hasonlóan, ha nem is teljesen azonos formában, szintén a nagy kereskedelmi láncok bojkottjára hívtak fel a civil szervezetek és ellenzéki pártok. Ez már konkrét politikai kockázatként jelentkezett – a belgrádi vezetésnek pedig pont ez nem hiányzott még a nyakába. >>>

A minimálbér emelését és a villanyszámlához kapcsolódó kedvezményeket is tartalmazó csomagot szintén úgy prezentálta, mint a szerb állampolgárok életszínvonalának jelentős jobbítását. Más kérdés, hogy közben rengetegen veszíthetik el munkájukat az intézkedések miatt. Ám az általános elégedetlenséggel és tüntetéshullámokkal szembenéző szerb elnöknek valamit adnia kell. Ha viszont adni nem tud, akkor valahonnan el kell vennie. 

A magyar modell: különadó és kiterjesztett árrésstop

Magyarországon mindez már jó ideje zajlik, csak kevésbé látványos formában. A kiskereskedelmi különadó mára stabil elem a gazdaságpolitikában, és a nagy, jellemzően külföldi láncok szerint torzítja a versenyt. Ehhez jött az elmúlt években az árrésstop intézménye, amelyet a kormány fokozatosan bővített: előbb néhány élelmiszerre, majd egyre több termékre húzták rá a maximált haszonkulcsot.

Idén novemberben újabb fordulat jött: decembertől a marhafelsál, a bébiételek, az alma és további 11 termék kerül az árrésstop alá, vagyis a kormány még mélyebbre nyúl az árképzésbe. A piac szerint ez már olyan szintű beavatkozás, amely tartósan torzíthatja az árstruktúrát: a kereskedők ott emelnek árat, ahol még megtehetik, a magyarok pedig joggal érzékelik, hogy egyes termékek „ok nélkül” drágulnak. 

Bevásárlókocsik egy Maxi üzletben
Bevásárlókocsik egy Maxi üzletben
Kép: Getty Images / Anadolu

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája azzal érvelt előzőleg, hogy az árrésstop bevezetése tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett: a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megdöbbenva fogadta a döntést, amit nem előzött meg hatástanulmány, és amelyet egyeztetés nélkül hozott a kormány. Az OKSZ szerint az árrésstopot nem kiterjeszteni, hanem éppen megszüntetni kellett volna.

Az osztrák közmédia nemrég arról számolt be, hogy Ausztria ismét az Európai Bizottsághoz fordult a magyar, 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó megszüntetése érdekében, amely az energiaválság és infláció miatt úgy döntött, a nagy üzletláncoknak jelentős éves árbevétel elérése esetén a bevétel után különadót kelljen fizetniük. Az Európai Bizottság egyébként tavaly már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Orbán–Vučić-tengely: a politika mögött gazdaságpolitikai mintakövetés

Orbán Viktor és Aleksandar Vučić politikai szövetsége régóta nyílt, látványos és stratégiai. A két ország együttműködése túlnyúlik a diplomáciai szerepvállaláson, és egyre inkább érződik a gazdaságpolitikában is. A szerb kormány mostani lépései sokak szerint „magyar mintára” készültek: erős állami kontroll, a külföldi tulajdonú szereplők szorosabb szabályozása, és a „nemzeti bajnokok” kiemelt pozicionálása.

A kérdés az, hogy Belgrád mennyire tudja kezelni a reakciókat: Magyarországon a félelmek ellenére egyelőre elmaradt tömeges boltbezárás az árrésstop miatt,

igaz a kormány sokkal kifinomultabban szoktatta rá a piaci szereplőket, nem politikai pánik diktálta a hangulatjavító intézkedést, mint Vučić esetében. 

Persze a szerb és a magyar modell között ma már nehéz nem látni a párhuzamokat. Mindkét kormány egyszerre próbálja fékezni az inflációt, korlátozni a kereskedők profitját és közben saját politikai üzeneteit erősíteni.

A szakértők szerint ha Belgrád nem hátrál meg, a piacon tartós ellátási zavarok és további leépítések jöhetnek, ami már közvetlenül érintheti a választók mindennapjait is. Vučić éppen ezért veszélyes terepre lépett: az árrésekkel ugyan rövid távon politikai üzenetet küld, de ha az intézkedés miatt a polcok ürülnek ki, annak súlyát a hatalmán érezheti meg először. A következő hetek mutatják majd meg, hogy a szerb kormány meddig képes fenntartani ezt a pályát – és hogy a magyar és persze horvát mintára született lépés vállalható-e hosszabb távon.