Már 214 napja él velünk a kormány által gazdasági csodafegyverként bevetett árrésstop rendelet, s ennyi idő, illetve tapasztalás után kíváncsiak voltunk arra, hogy a hazai lakosság miként vélekedik erről a kormányzati ezköszről. Segítségül hívtuk tehát a Pulzus Kutatót, akik 1000, 18 év feletti magyar válaszadót kérdeztek meg arról, mennyire segít az intézkedés a fogyasztóknak, milyen hatást várnak tőle hosszabb távon a gazdaságban, és meg kellene-e tartani a szabályozást a jövőben is.

Az összkép szerint

Kapcsolódó

  • a leginkább a 60 év feletti középfokú végzettséggel rendelkező városi férfiak ellenzik az árrésstopot,
  • míg a legnagyobb mértékben a középkorú, alapfokú végzettséggel rendelkező budapesti, illetve vármegyeszékhelyen élő nők pártolják.

A többség szerint nem sokat ér az árrésstop

A válaszadók 54 százaléka úgy gondolja, hogy az árrésstop egyáltalán nem segít, mert az árak így is túl magasak, míg 28 százalék szerint „valamennyit segít, de nem jelentős a hatása”. Mindössze 12 százalék érzi úgy, hogy „nagyon sokat segít”, és a termékek érezhetően olcsóbbak lettek tőle.

Kép: Economx

A férfiak körében különösen erős a szkepticizmus: 59 százalékuk egyenesen feleslegesnek tartja az intézkedés, 27 százalékuk szerint pedig a hatása meglehetősen csekély. A nők valamivel pozitívabban állnak hozzá, de nem sokkal. 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy a rendeletnek semmi értelme, 28 százalék szerint szinte jelentéktelen, és csak 13 százalékuk gondolja úgy, hogy érezhetően olcsóbbak lettek az árak, miközben a férfiaknál ez az arány csak 11 százalék.

Ami a korosztályokat illeti:

a 60 évnél idősebbek nagyon magas arányban, 63 százalékban vélik azt, hogy a világon semmi értelme az árrésstopnak, s további 21 százalék tett le a voksát amellett, hogy elenyésző a jelentősége. A legidősebb korosztálynak tehát több mint 80 százaléka nyilvánította ki negatív véleményét az intézkedéssel kapcsolatban.

A középkorúak sincsenek túl jó véleménnyel az árrésstopról: 59 százalékuk szerint egyáltalán nincs értelmezhető hatása, 22 százalék pedig azt mondta, hogy túl sokat nem segítik rajtuk. A 18-39 éves korosztály – tehát a legfiatalabb korcsoport kategória – mindössze 43 százalékban gondolja úgy, hogy semmit nem jelent az intézkedés, ám 39 százalék azt látja, hogy valamennyit segít, érzi az árcsökkenést a boltokban.

Az iskolai végzettség szerint alig van különbség, azonban amíg az alapfokú képzéssel (maximum általános iskola) rendelkezők mondják a legnagyobb arányban – s még nekik is csak a 15 százalékuk –, hogy érezhetően olcsóbbak lettek a termékek, addig a diplomásoknak csak 6 százaléka gondolja ugyanezt.

A gazdaság hosszú távon inkább megsínyli az intézkedést

Amikor arról kérdeztük a válaszadókat, milyen hatása lesz hosszabb távon az árrésstopnak a magyar gazdaságra, a kép még egyértelműbbé vált: tízből közel hét magyar (69 százalék) szerint negatív, mert torzítja a piacot és a versenyt. Mindössze 15 százalék lát benne pozitívumot, például az infláció fékezését.

Kép: Economx

A férfiaknál még ennél is erősebb a kritikus hang – 78 százalékuk szerint hosszabb távon káros a gazdaságra az intézkedés, míg a nőknél ez az arány 62 százalék.

A korosztályok között itt is a legidősebbek látják a legrosszabbnak a helyzetet: 74 százalékuk tartja teljesen feleslegesnek az árrésstopot, míg a középkorúaknál 69, a fiataloknál 65 százalék áll negatívan a jelenséghez. 

Az alapfokú végzettségűek nyilatkoztak a legtöbben (70 százalékuk) úgy, hogy az árrésstop hosszabb távon torzítja a piacot,

de a másik két korosztály is hasonlóan magas arányban (68 és 67 százalék) vélekedett pontosan ugyanígy.

Ha települési bontás szerint vizsgáljuk a helyzetet, a legpozitívabban – ám mégis nagyon kevesen –,   a fővárosiak állnak a dologhoz, 16 százalékuk azt mondja, hogy az árréstop igenis fékezi az inflációt.

A többség már kivezetné az intézkedést 

A harmadik kérdésnél, miszerint „Ha Ön dönthetne, megtartaná-e hosszabb időre is az árrésstopot?”, a magyarok többsége már egyértelműen a piacpárti álláspont mellett tette le a voksát. A válaszadók 60 százaléka szerint ugyanis ideje teret engedni a piaci versenynek, velük szemben 24 százalék mondja azt, hogy továbbra is hasznosnak tartaná a szabályozást.

Kép: Economx

A férfiak között rendkívül erős a piacpárti hang – 71 százalékuk szerint ideje kivezetni az árrésstopot, míg a nőknél ez az arány csak 51 százalék, miközben a hölgyek 27 százaléka egyenesen meg is tartaná az intézkedést.

A 60 év felettiek ebben a kérdéskörben is kemény kritikát fogalmaztak meg: 66 százalékuk véget vetnek ennek az egésznek, míg a középkorúak 55 és a fiatalok 59 százaléka tenne ugyanígy.

Iskolai végzettség alapján egymásra hangolódtak a felső- és a középfokú végzettségűek: mindkét kategória 64 százalékban mondta, hogy el kell engedni végre ezt az eszközt, ám az alapfokúaknak csak az 57 százaléka osztja ezt.

A települési bontásban a budapestiek mutatják a legnagyobb eltérést: ők megosztottabbak, hiszen míg 67 százalék véget vetne a rendeletnek, addig 23 százalék szerint kellene továbbra is alkalmazni az árrésstopot. A vármegye székhelyen élők között kell keresnünk a kormány csodafegyverének legnagyobb pártolóit, ők mondák a legnagyobb arányban (de csak 34 százalékban), hogy ragaszkodnak ehhez a beavatkozáshoz.

Egyértelmű a lakosság ítélete

A Pulzus Kutatás eredményei szerint a magyar társadalom túlnyomó része már nem látja az árrésstopban a megoldást a magas árakra.

A többség szerint az intézkedés egyáltalán nem segített rajtuk, a lakosság egyre inkább piaci alapon rendezné az árakat, és nem nézi jó szemmel a gazdasági torzító hatásokat.

A kormány számára mindez azt üzeni: a társadalmi támogatottság csökken, és az emberek inkább a kiszámítható, érthető, stabil inflációt, mintsem az adminisztratív, piactorzító beavatkozásokat tartanák kívánatosnak.