Az oktatási béremelési tervek körüli viták újabb hullámát indította el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) friss felmérése és podcastbeszélgetése. A 2026-ra tervezett bérrendezés hiányosságai, valamint a rendszerben régóta meglévő igazságtalanságok miatt már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte: részt venne egy kétórás figyelmeztető sztrájkban – írja az Eduline.hu.

A PDSZ szerint azonban a tiltakozás nem pusztán a fizetésekről szól, hanem arról is, hogy az oktatás működőképessége került veszélybe.

A PDSZ Podcast legutóbbi adásában a szakszervezet országos választmányának tagjai és egy gyakorló pedagógus elemezték a készülő rendelettervezetet. Álláspontjuk szerint a jogszabály nem kezeli az oktatás strukturális bérproblémáit, sőt több ponton tovább mélyíti azokat. A kormány 2026-ra átlagosan 10 százalékos béremeléssel számol, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal( KSH) által előre jelzett nemzetgazdasági átlagbérhez kötne. A PDSZ szerint ez több szempontból problematikus: az adatok késve és nehezen ellenőrizhető módon válnak elérhetővé, és nincs valódi garancia arra, hogy a béremelés minden érintetthez eljut.

Különösen éles kritikát kapott az a változtatás, amely szerint már nem kötelező a százalékos emelést a meglévő bérre ráépíteni. A szakszervezet emlékeztet: a korábbi szabályozás ezt még egyértelműen előírta, most viszont csak szóbeli ígéret maradt arra, hogy „úgyis megkapja mindenki”. Emellett továbbra sem oldódik meg a teljesítményértékeléshez kötött bérelem helyzete, amely a hatályos törvény szerint az alapbér részét kellene képezze, és minden további emelés alapjául szolgálna.

A tervezet egyik leginkább vitatott eleme a bérösszecsúszás.

A nyilvánosságra került számok szerint a gyakornoki és a Pedagógus I. fokozat bére között alig van különbség, miközben a gyakornokok ideiglenes kiegészítést kapnak, amelyet a sikeres minősítés után elveszítenek.

  • Gyakornok: 705 000 Ft + 11 660 Ft (ideiglenes kiegészítés)
  • Pedagógus I.: 718 000 Ft
  • Pedagógus II.: 725 000 Ft

Ennek következménye, hogy anyagilag sok esetben nem éri meg előrelépni, ami a minősítési rendszer teljes kiüresedéséhez vezethet. A PDSZ szerint ez szöges ellentétben áll az életpályamodell eredeti céljaival, amelyek kiszámítható, előmenetelt biztosító bértáblát ígértek.

A podcastbeszélgetésben hangsúlyosan szó esett azokról a dolgozókról is, akik a rendelettervezetben szinte egyáltalán nem jelennek meg: a  nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és technikai munkatársakról. Gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák, iskolatitkárok, rendszergazdák, takarítók és portások végzik azt a háttérmunkát, amely nélkül az intézmények nem működnének, mégis jellemzően nettó 250 ezer forint körüli – vagy annál alacsonyabb – jövedelemből kénytelenek megélni. A kormány érvelése szerint ezekben a munkakörökben nincs létszámhiány, a PDSZ viszont úgy látja: ez a statisztikák torzulásából és a túlterheltségből fakad, sokan csak másodállással tudnak a rendszerben maradni.

Kapcsolódó

A feszültséget jól mutatja a PDSZ által végzett sztrájkhajlandósági felmérés is. A kérdőívet néhány nap alatt 2482-en töltötték ki, ami a szakszervezet szerint példa nélküli arány.

A válaszadók közel 94 százaléka jelezte, hogy részt venne egy kétórás figyelmeztető sztrájkban, és többségük más tiltakozó akciókban is közreműködne. A kitöltések az ország egész területéről érkeztek, az óvodáktól a középiskolákig.

Ilyen nagymértékű sztrájkhajlandóságot ilyen rövid idő alatt még soha nem mértünk

– mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

A PDSZ szerint a jelenlegi béremelési tervezet nemcsak elégtelen, hanem hosszú távon tovább gyengítheti az oktatási rendszert. A úgy véli a következő időszak kulcskérdése az lesz, sikerül-e érdemi változtatásokat kikényszeríteni, vagy az ágazat szereplői kénytelenek lesznek tudomásul venni a rendszer további leépülését.