Az új törvény struktúrájára jellemző általánosítási szándéknak megfelelően a többletmunka és a pótmunka a jövőben a vállalkozási szerződés általános szabályai között kapnak helyet, de meghatározóan a kivitelezési szerződést érintik.

Az új szabályozás a fenti elhatárolási kérdést igyekszik tisztázni mindenekelőtt azzal, hogy a többletmunka fogalmát kellő egyértelműséggel határozza meg. Eszerint többletmunka esetén a vállalkozó nem nyújt többletszolgáltatást a megrendelő részére, azaz a szerződéskötéskor célul tűzött eredmény nem változik meg, de annak megvalósítása az előzetes becsléshez képest többlet-munkavégzéssel és nagyobb költségekkel lehetséges (pl. felújítási munkák során az eltakart szerkezetek problémája).

A hatályos törvényben nem definiált pótmunka intézményét az új törvény beveszi a rendelkezési közé. Pótmunka esetében a megrendelő a szerződéskötést követően, utólag módosítja az eredetileg célul tűzött eredményt, azaz a többletköltségek és a többletmunka nem a szerződésben vállalt, hanem a megváltoztatott (pl. a megrendelő által kért tervmódosítás formájában jelentkező) eredmény megvalósításához szükségesek, ezért a vállalkozó ennek ellenértékére igényt tarthat. Bár a vállalkozó köteles eleget tenni a megrendelő által elrendelt pótmunkának, de annak elvégzése nem teheti feladatát aránytalanul terhesebbé, és az ilyen jellegű munkavégzésért minden esetben ellentételezésre jogosult.

A fontos változások között említendő, hogy az új Ptk. a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezésekben a vállalkozóra telepíti a tervdokumentációban nem szereplő munkákkal kapcsolatos kockázatot azáltal, hogy előírja, hogy a vállalkozó a szerződéskötés előtt köteles a tervdokumentációt megvizsgálni és a megrendelőt az esetleges hiányosságokra figyelmeztetni. Azaz a vállalkozónak a jövőben számolnia kell - már a vállalkozási szerződés megkötésekor - a műszaki szükségességből utóbb esetlegesen felmerülő munkákkal és azok költségeivel, mivel azok utólagos megtérítését a megrendelőtől nem követelheti.

A tervdokumentációban nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő, előre még a kellő gondosság tanúsítása mellett sem látható többletmunka (pl. szerződés teljesítése során természeti vagy építészeti érték kerül elő) költségeit azonban követelheti a vállalkozó, hiszen a vállalkozási szerződés tárgyát képező eredmény egészét érintő váratlan akadályok költségvonzatával nem lehet előre számolni.
Tehát az új Ptk. értelmében a vállalkozónak és a megrendelőnek a későbbi jogviták elkerülése végett különös figyelmet kell majd fordítania a vállalkozási szerződések megszövegezésekor a többletmunka / pótmunka pontos elhatárolására, valamint a tervdokumentáció korábbinál alaposabb vizsgálatára.
Dr. Kropkó Kitti ügyvédjelölt
Noerr & Társai Ügyvédi Iroda