Az előzetes statisztikai adatok szerint a bőr- és cipőipar termelése kissé emelkedett idén az első félévben. A belföldi értékesítés az elmúlt évekhez hasonlóan csökkent. A bőrdíszműágazat termelése 4,4 százalékkal visszaesett ugyan, de belföldi értékesítése nőtt, mégpedig 7,4 százalékkal. Különlegesen jó év mutatkozik a bőrruházati ágazatban, ahol a termelés 57,5, a belföldi eladás 36,2, a kivitel 87,9 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, összehasonlító áron. Erőteljesen nőtt a bőrből készült műszaki termékek - például a gépkocsi-üléshuzatok, kormányvédők - gyártása és kivitele is. Az évek óta félmilliárd dollár körüli értékű export 95 százaléka az Európai Unió országaiba irányul. A bérmunka aránya az exportban az elmúlt évekhez képest valamelyest csökkent, de még mindig jelentős: a cipő- és bőrfeldolgozó iparban 87-90, a bőriparban 67 százalék. Szakértők szerint csak a saját tervezésű kollekciók alapján bővülő anyagos export részarányának növelése jelenthet kiutat az iparág számára. Erre korlátozott a magyar bőrfeldolgozó ipar lehetősége, mert a vállalkozások zöme alulfinanszírozott, nincs elegendő forgótőkéje és a piacra jutáshoz nem rendelkezik több feltétellel, például nincs kellő piaci információja, saját arculata, nyelvtudása, reklámtevékenysége. Néhány cég ugyan nagy erőfeszítések árán növelni tudta saját anyagos exportját, ez azonban még nem jelent áttörést - véli Várszegi Árpád. Szerinte a minimálbér kötelező emelése megoldhatatlan problémát okoz majd több vállalkozásnak 2002-ben, mivel a hazai inflációt a bérmunkaexportban a partnerek nem ismerik el, a bérmunkadíj emelése pedig a nemzetközi piaci viszonyok miatt (a környező országokban a kisebb bérteher miatt alacsonyabbak a bérmunkadíjak) nem járható út. R. Zs.