A tankönyvekből ismert, úgynevezett "hatékony piacon" nem igazán érdemes az osztalékfizetésre játszani. Az ismert osztalék eszerint ugyanis rendszerint azonnal beépül a részvény árfolyamába, és a szelvényvágás napja után pontosan a kifizetett osztalék nagyságával csökken a részvény árfolyama. Csakhogy a valóságban a részvénypiacról sok minden elmondható, csak az nem, hogy hatékony lenne. A befektetők az osztalékfizetés és a közgyűlések között rendszerint megfeledkeznek a társaságok osztalékpolitikájáról, a várható eredmények alapján számolt kifizetési hányadról. Ugyanakkor a közgyűlési szezon kezdetével gyakran ismét előtérbe kerül a szelvényeken elérhető hozam, és ilyenkor sokszor a banki kamatok körüli nyereségért is hajlandóak egy-egy cég részvényeit vásárolni. A szelvényvágás napja után azután igyekeznek megszabadulni az adott papírtól, sokszor veszteséggel is (ez a magatartás gazdasági társaságok esetében kifizetődő is lehet). Az eddig megjelent közgyűlési meghívók alapján még nem minden társaság esetében ismert, mekkora osztalékkal örvendeztetik meg idén a részvénytulajdonosokat. Az eddig hivatalosan közzétett javaslatok alapján - ha azokat elfogadják - öt olyan tőzsdei kibocsátó van, amelynek javasolt osztalékfizetése meghaladja a részvény múlt csütörtöki záróárának 10 százalékát. Ilyen az Aranypók, az Eravis elsőbbségi és törzsrészvénye, valamint a Pannon-Váltó papírja. A magas osztalékhozam ezen társaságok esetében nem meglepő. Az extra hozam ugyanis (feltételezve, hogy a társaságok osztalékfizetése június végéig lezajlik), mint a tőkepiacok esetében általában, extra kockázattal párosul. Ezen papírok múltbeli viselkedésük alapján meglehetősen magas likviditási (eladhatósági) kockázattal bírnak. Ez annyit tesz, hogy a szelvényvágás után, bár az osztalékhoz biztosan hozzájut a részvénytulajdonos, meglehetősen nehéz megszabadulni a szelvény nélkül forgó részvényektől. Tehát nem árt az óvatosság. A piaci szereplők egyébként két társaság esetében tekintenek nagyobb érdeklődéssel a közgyűlés eredményfelosztásról döntő napirendi pontja elé. Az egyik a Rába, a másik a TVK. Az előbbi társaság esetében ugyanis a fő tulajdonosok részéről már történt utalás arra, hogy megszokottnál nagyobb mértékű osztalék kifizetését javasolják majd a részvényeseknek, csakhogy ennek nagysága egyelőre nem ismert. A TVK-nál pedig a tavalyi közgyűlésen történtek, nevezetesen az extra osztalék meglepetésként ható bejelentése miatt várnak a befektetők érdekes eseményekre. Mivel azonban a fő tulajdonosok számszerűsíthető szándékai egyelőre nem ismertek, meglehetősen nehéz azt hatékonyan beépíteni a papírok árfolyamába. LOVAS ANDRÁS