Sürgős ügyről van szó, a Magyar Közlönyben minap megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni. A lap szerint a sietség oka a költségvetési hiány biztosítása lehet: az egyezmény alapján akár több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe a svájci bankszámlákon pihenő megtakarítások után fizetett adóból, bár reálisan inkább 50-100 milliárddal érdemes tervezni.

Bár egyre szaporodnak az adóügyi egyezmények, a legendás fogalom a svájci banktitok tarja magát. A számlatulajdonosok ugyanis továbbra is rejtve maradnak az anyaországuk előtt, miután az alpesi ország csak arra vállal kötelezettséget, hogy a számlákon lévő pénzek kamata után meghatározott mértékű adót számol fel és utal át a partnerhatóságnak.

Az NGM hárít

Azt ma még nem tudni, hogy a magyar érdekeltségű bankszámlák után mekkora adómértéket fognak felszámolni, ha összejön az egyezmény a svájciakkal - írja a Népszabadság. A nemzetgazdasági tárca viszont az egyezmény tartalmára vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván a miniszterelnöki határozat a tárgyalások megkezdésére ad lehetőséget, így az egyezmény tartalmáról a folyamat jelen szakaszában nem áll módjukban információt adni. Felhívták ugyanakkor a Népszabadság figyelmét, hogy Svájc másokkal kötött ilyen egyezményeinek tartalma alapján következtetni lehet a Magyarországgal folyó egyeztetések témájára. Ugyanakkor azt is megjegyezték: a most készülő, új típusú nemzetközi adóügyi együttműködéshez hasonlót nem kötött más állammal Magyarország.

Az NGM-nek nincs hivatalos adata arról, hogy mekkora lehet a magyar állampolgárok Svájcban lévő vagyona, ezt szerintük csak becsléssel lehet meghatározni, amire nem vállalkoztak. Szakértők szerint ezermilliárdos nagyságrendről lehet szó, de ennek a vagyonnak nem minden elemét lehet beazonosítani. Csak a jól beazonosíthatóan bankszámlát vezető ügyfelekkel számolva több százmilliárdos vagyon után folyhat be kamatadó a magyar költségvetésbe a lapnak nyilatkozó szakértő szerint.

A németeknél elakadt a kísérlet

A svájci szövetségi adóhatóság honlapja szerint Nagy-Britanniával, Ausztriával és Németországgal sikerült tető alá hozni ilyen egyezményeket a közelmúltban, bár a német megállapodás parlamenti ratifikációja a Bundesrat ellenzéki képviselőinek ellenszavazatai miatt elakadt. A másik két megállapodás januárban lép hatályba.

A fellelhető dokumentumok szerint külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. A "múlt rendezésének" adója egy sávban, 15 és 41 százalék között szóródik (a németeknél 21 és 41 százalékot állapítanának meg), míg a későbbiekben várható kamatjövedelem az osztrákok esetében például 25 százalék.