Jelentős mértékű többletteherre számíthatnak jövőre a magyar vállalkozások, miután a kormány át kívánja alakítani a helyi iparűzési adó alapjának számítási módját. A Matolcsy György által bejelentett második kiigazító csomag alapján 2013 elejétől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor csak a nettó árbevétel 80 százalékáig vonható le az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke. Mivel a módosító jogszabály kidolgozása még folyamatban van, nehéz számszerűsíteni, hogy pontosan mely vállalkozásokat és milyen mértékben fogja érinteni a tervezett módosítás.

Az azonban könnyen levezethető, hogy a tervezett változtatás az alacsony árréssel működő vállalatokat érintené hátrányosan, így tipikusan a kereskedelmi szektor egyes szereplőit. Míg ugyanis a hatályos szabályok alapján az adózók teljes mértékben levonhatják az eladott áruk beszerzési értékét a nettó árbevételükből a helyi iparűzési adóalap számításakor, a 80 százalékos korlát bevezetése a 20 százaléknál kisebb árréssel dolgozó adózók számára számottevő többletterhet fog jelenteni.

Érdemes levezetni, mit jelenthet ez a változtatás például a cigaretta vagy az üzemanyagok esetében. Jövő év július 1-jétől ugyanis az úgynevezett trafiktörvény alapján a dohányboltokban kizárólag dohányterméket, illetve dohányterméket kiegészítő termékeket lehet majd kapni. Ellentétben más termékekkel, a dohánytermékek árát a gyártók határozzák meg, ám a cégek közötti szoros árverseny, a magas adószint és a rögzített kiskereskedelmi ár miatt a kereskedők árrése a dohánytermékeken gyakorlatilag minimális, 3-4 százalék körüli.

Annak ellenére, hogy az állami koncessziós rendszerben a kiskereskedők közvetlenül a gyártótól szerezhetik be az árut, így elméletileg magasabb árréssel tudnak majd dolgozni, továbbra is kérdéses, hogy − ilyen adózási változással is terhelten − kizárólag a dohánytermékek értékesítéséből meg fognak-e élni a trafikosok. A dohányboltoknak a néhány százalékos árrésből kell fedezniük majd a rezsiköltség mellett a koncessziós díj összegét, valamint kigazdálkodni a megnövekedett iparűzési adót, mely a rögzített kiskereskedelmi ár miatt négy százalék körüli árrés mellett a jelenlegi adóteher többszöröse is lehet.

De az üzemanyagok kapcsán is elmondható, hogy azok kiemelkedő adóterhelése és így az üzemanyag-értékesítésen realizálható, szintén alacsony árrés miatt hasonló adóteher-emelkedésre számíthatnak a benzinkutakat üzemeltetők is. Akár többszörösére is növekedhet jövőre az ilyen adózók esetében a befizetendő iparűzési adó.

A trafiktörvény deklarált célja − többek között − a munkahelyteremtés. A törvény alapvetően a jellemzően alacsony jövedelmű, családi vállalkozásokat kívánja előnyben részesíteni. Ilyen iparűzésiadó-jogszabályok mellett azonban kérdéses, hogy a jogalkotó eléri-e kívánt célját.