Nyíregyházán a XVIII. század óta él egy szlovák közösség, a tirpákoké. Szabolcsban a „tirpák” kifejezés mögött (eredeti jelentése „tűrni”, amely a népcsoport csendes, szorgalmas életvitelére utal) nem húzódik meg a szokásos pejoratív mögöttes tartalom, a kisebbség tagjai büszkék az eredetükre, néphagyományaikra, és gonddal ápolják ezeket. A megyeszékhely egyik legfontosabb rendezvénye a minden évben májusban megrendezett Tirpák Hétvége. Mint Aranyos Mihály elmondta, a májusi rendezvényen a város nyilvánossága előtt fellépnek a népi együttesek, zenészek, az asszonyok speciális tirpák ételeket készítenek, majd sor kerül a fogathajtásra. A fogatok bejárják a környező „tanyabokrokat”, este pedig fogatos felvonulásra kerül sor, amikor is a városháza elé vonulnak. A szlovák kisebbség a környék településszerkezetének kialakulását is jelentősen befolyásolta. Európa-szerte egyedülálló az úgynevezett „bokor” lakószerkezet: a Budapest felől érkezők Vargabokor, Gerhardbokor, stb. településnevekkel találkoznak. Ezek azoknak a domináns betelepedő családoknak a nevét viselik, amelyek meghatározták a korabeli közösségeket. Ezt a kuriózumot is fontos örökségnek tartjuk, hiszen ma is lakják ezeket a tanyákat. Jól él együtt itt a jelen és a múlt – fűzte hozzá Aranyos. – Sőt ma már Nyíregyházáról is szívesen kitelepülnek, hiszen a bokrok teljes infrastruktúrával rendelkező, csendes lakóövet jelentenek a városi emberek számára. Az egyedülálló népi hagyományokat felvonultató rendezvények mellett egész évben várja a vendégeket a lovas turizmus. A nyírségi homokdombok különösen alkalmasak a lótartásra és a lovagolásra egyaránt. Nyíregyházától 4-5 kilométerre kiépültek nagyobb lovastanyák – több kisebb létesítmény mellett –, mint például a Szil-Ko Lovasudvar, vagy a Verba-tanya, ahonnan körbe lehet lovagolni, illetve kocsizni a várost. Jól felszerelt éttermek, panziók, konferenciatermek, fedett lovardák is találhatók itt. Nyíregyháza közkedvelt pihenőhelyének számít a 24 hektáros, évente 300 ezer látogatót vonzó vadaspark és a Múzeumfalu is, amely egyben Kelet-Magyarország a legnagyobb skanzenje. Leírt és kimondott koncepciónk – fűzte hozzá Aranyos –, hogy elsősorban a regionális lakosságra, illetve a környező országokból érkező vendégekre építjük az idegenforgalmi szolgáltatásainkat. Nyugati turisták tömegei a távolság és az ismeretlenség miatt nem várhatók, elsősorban a környéken átutazó magyarokat, lengyeleket és a szomszédos országok lakosait, a szlovákokat, ukránokat és románokat érdemes megszólítani. Erre alapozva alakítottuk ki az uniós csatlakozás utáni terveinket is. Mint ismert, május 1-je után az EU keleti határán leszünk, ez mind a turizmusban, mind a gazdaságban előnyt jelenthet a megye és Nyíregyháza számára. Fontos intézmények letelepedésére kell számítanunk, a közelmúltban konzulátus nyílt a városban, ahol vízum vásárolható az ukrajnai beutazáshoz. A jelenlegi lépések az ukrán piac meghódítására irányulnak – mondta Aranyos. A kezdet biztató, így manapság – természetesen a magyar mellett – egyre több ukrán és román szót lehet hallani a szállodákban.