Az elmúlt hetekben sokak szerint kimozdultak a nemzetközi gazdaság sarokkövei. Bár kétségtelen, hogy sokat estek a piacok, számos területen továbbra is viszonylag jó a teljesítmény. A legnagyobb figyelmet jelenleg az amerikai vámpolitikai bejelentések kapják a pénz- és tőkepiacon. A mostani krízis idején még mindig nem ismerjük a Trump által vezetett kormányzat, sem a jegybank (Fed) irányvonalát – sem a gazdaságpolitikai tervek, sem az alapkamat tervezett alakulása nem ismert. Ezzel szemben a koronavírus-járvány alatt ezen tényezők közül legalább egy mindig adott volt.

Fontos, hogy nem csak a vámokra kell figyelni, a piacok azért reagáltak ennyire érzékenyen a Trump-i vámbejelentésekre, mert – számos más tényező miatt – már eleve túlfeszített állapotban voltak. Amerikai oldalról a piaci értékeltségre, az adócsökkentésekre, a munkaerőpiaci helyzetre és a fiskális megszorításokra kell figyelni. Eközben európai szinten az orosz-ukrán háború mint geopolitikai tényező, valamint a védelmi kiadások kiemelt szerepet játszanak.

Meneküljünk vagy pont, hogy beszálljunk?

„Ebben a soktényezős szituációban idén eddig egyértelműen az nyert, aki portfólióban gondolkodott. Az előttünk álló időszakban valószínűleg azzal járunk a legjobban, ha körültekintően keressük a részvénypiaci beszállási lehetőségeket, megalapozott döntésekkel emelve a portfóliók kockázati szintjét” – mondta Vince Péter, az Advisory Desk vezetője a bank sajtótájékoztatóján.

A világgazdaság erővonalainak átrendeződése radikális volatilitással jár, mely rövid távon elrettentően hathat a befektetőkre, a tőzsdék kilengései ugyanakkor lehetőséget is teremthetnek a jó belépési pillanatot keresők számára.

„Az S&P egy-egy nap alatt 5 százalékot esett, majd később szintén ennyi idő alatt 9 százalékot emelkedett az árfolyam. Sokan kiszálltak emiatt, mert bepánikoltak, pont ezen a felfogáson kell változtatni a jövőben”

– említette példaként a gyorsan változó helyzetre Vince Péter.

Nem igazán veszünk részvényt

Különböző gazdasági, kulturális és társadalmi hatások eredményeként ma a megtakarításokkal rendelkező magyar lakosság alig 2 százalékának van közvetlen részvénybefektetése, míg ugyanez a szám Ausztriában 5 százalék, és még Romániában, illetve Lengyelországban is 3 százalék felett alakul. Európai és régiós összevetésben is kiugróan alacsonynak tekinthető ez az arány.

„Az MBH Befektetési Bank 1,5 év alatt jelentős növekedést ért el a lakossági szegmensben, és az általunk kezelt összállományt is sikerült közel 40 százalékkal emelni. Az év végéig elemzéseinkkel szeretnénk lefedni a hazai piac forgalmának 90 százalékát” – mondta Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője.

Európában a vállalatok finanszírozásának 20 százalékát szerzik a tőkepiacról, míg a maradék 80 százalék banki hiteltermékek segítségével kerül a cégekhez. Az USA-ban egy ezzel ellentétes tendencia jellemző – tette hozzá, kiemelve, hogy a bankok feladata, hogy ezen az arányon némileg változtassanak.

Az MBH Befektetési Bank portfóliójában a tavalyi évben alacsonyabb súlyt tettek ki a részvények, különösen áprilistól kezdve csökkentették az arányt a befektetők.

Alulértékelt piac

Amennyiben az elmúlt hetek hullámverése ténylegesen válsághoz vezetne, akkor öröm az ürömben, hogy egy úgynevezett eseményvezérelt recesszióval kell majd szembenéznünk – hangsúlyozta Debreczeni Csaba. Ebben az esetben egy egyszeri sokk okozza a visszaesést, és ez többnyire sokkal könnyebben feloldódik, mint a tőkepiaci anomáliákból, egyenlőtlenségekből fakadó strukturális válságok, vagy a gazdaság időszakosan visszatérő ciklikus krízisei.

A nagy nemzetközi indexek közül az MBH aktívan elemzi az S&P 500-at és a EuroStoxx 50-et, de a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) jegyzett papírok közel 90 százalékára is rendelkeznek folyamatosan frissített célárakkal.

„Az elmúlt napok zuhanása miatt jelenleg a legtöbb célárunk az aktuális árfolyamnál magasabb értéket mutat, tehát ez egy jó beszállási pont lehet – de magyar részvények esetében a pillanatnyi eséstől függetlenül is azt gondoljuk, többségében alulértékelt a piac”

– hangsúlyozta az elemző.

Jó bázist adhatnak a konzervatívabb eszközök

A kockázatosabb részvények mellett nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni azokra az instrumentumokra, amelyek stabilitást adhatnak a portfóliónak. Az inflációkapcsolt amerikai államkötvényekkel 5 éves időtávon jelenleg akár 1,7 százalékos, átlagos áremelkedés feletti reálhozam érhető el dollárban, ami erős bázist biztosíthat a befektetéseknek.

„Bár jelenleg nem mondható olcsónak, nem érdemes megfeledkeznünk az aranyról sem. Az alternatív instrumentumok közül ez az egyetlen, ami valóban korrekt fundamentumokkal rendelkezik, és emiatt pillanatnyilag kizárólag az arany képes működő menekülőeszközként funkcionálni” – húzta alá Vince Péter, kiemelve, hogy a kelet-közép-európai régió pénzpiaca olcsónak nevezhető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!