Egyre többen aggódnak amiatt, hogy az Apple, az Amazon, az Alphabet (Google), a Meta (Facebook), Microsoft, Nvidia és a Tesla együttes cégértéke (részvényár szorozva a részvények darabszámával) magasabb, mint az USA-n kívül bármely más ország tőzsdei cégeinek összértéke.

Amerikai részvények, de globális cégek

Tény, hogy óriási emelkedés volt ezekben a részvényekben, és többé-kevésbé túlárazottnak tekinthetők fundamentálisan, ugyanakkor egy részüket már nehéz csak amerikai cégnek tekinteni, hisz például a Microsoft, a Meta, a Google mindenhol jelen van, az egész világ használja termékeit és szolgáltatásait, de az Amazontól is sokan rendelnek világszerte, a Tesla járműveit is világszerte vásárolják. A Nvidia csipjeit pedig a többiek vásárolják, így körbe is értünk.

Ennek alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban olyan vészes-e a helyzet, ahogy ezt a Deutsche Bank elemzői leírják, hisz a cégek globálisak, a tőzsdék azonban országokhoz tartoznak, és miután továbbra is az USA az újítások úttörője, ott jöttek létre, ott mentek tőzsdére, ott indult a siker, melyet aztán kiterjesztettek a világra. A globálisan működő cégeknek így talán érdemes is lenne egy külön indexet, részvénykosarat létrehozni, ami így jelezné, hogy mekkora a súlyuk függetlenül az országtól, melynek tőzsdéjén be vannak vezetve.

Stabilak, régi motorosok

A Deutsche Bank elemzője a CNBC szerint mindenesetre megvizsgálta azt a 36 részvényt, amely 1960-as éve közepe óta szerepelt az S&P 500 index első öt legnagyobb cége között. A 36 közül 16 lehanyatlott, 20 viszont ma is az első 50 között van, tehát megmaradtak nagy cégnek, csak jöttek az újak, és még nagyobbak lettek. 

A mostani 7 csodarészvényből, ahogy nevezik őket, a Microsoft 1997 óta folyamatosan ott van az első 5 között, 4 hónapot kivéve. A második az Apple, mely az iPhone által jutott az exkluzív klubba 2009-ben, és azóta megszakítás nélkül ott van. Az Alphabet (Google) 2012 óta szerepel, mindössze 2 hónap kihagyással, az Amazon viszont csak 2017 eleje óta, amikor a felhő alapú üzletág meghozta neki azt a sikert, amire a webáruház nem volt képes. A legfiatalabb az első 5 között a Nvidia: tavaly tört be a klubba.

A Tesla 13 hónapig volt benn 2021-22-ben, de most már csak a tizedik, a Meta pedig sosem érte el a kritikus szintet, de hát ha egyszer a legnagyobb 5-öt vizsgálja az elemző, és 7 csodarészvény van (véleményünk szerint a Teslát indokolatlan köztük említeni), akkor kettőnek kívül kell lennie. Lényeg, hogy nincs erős változékonyság, és ez érthető is. A Nvidia kivételével, melyet a mesterséges intelligencia röpített most hirtelen az égbe, a cégek régóta és stabilan sikeresek tevékenységi körükben.

Pár drága részvény nem dönti össze a világot

Ez azt jelzi, hogy a cégek sikerének van alapja, legfeljebb az a kérdés, hogy mennyire túlértékeltek, és így, ha egyszer elkerülhetetlenül jön egy visszaesés, mennyi pénz fog eltűnni így értékükből. Ugyanakkor hasonlóra volt már példa, nem is olyan rég: 2022-ben jelentős esés bontakozott ki a piacon, amelyet a legnagyobbak egy része viszonylag jól bírt, és csak 25-30 százalékot esett, de például a Tesla és a Meta a töredékükre estek a túlzottan negatív befektetői hangulat miatt, majd tavaly onnan ugyanolyan gyorsan visszajöttek, majd a Meta új csúcsra is emelkedett, a Tesla pedig újra visszacsúszott, miután a cég növekedése egyelőre elakadt.

Mindent összevetve talán túlzott a félelem attól, hogy ilyen nagyok ezek a cégek, viszont az tény, hogy épp nagyságuknál fogva fölfelé limitált az út, esni pedig nagyot tudnak, ahogy az tavalyelőtt is történt. Ugyanakkor, ahogy tavalyelőtt sem lett ebből gond, most sincsenek olyan jelek, hogy visszaesésük nagyobb zavart okozna. A klasszikus lufi nyomai nem látszanak, ha pedig csak 1-2 részvényre terjednek ki, attól nem dől össze a világ. Az 500-ból 493 részvényben semmi különös nem zajlott tavaly, tőzsdei lufik pedig mindig sokkal szélesebb körűek voltak eddig.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!