A hosszú műtéti várólista, a járóbeteg-ellátásban a hosszú várakozási idő, és az orvoshiány, ami miatt elégedetlenek a betegek az állami egészségügyi ellátással. 2018-ban még csak a kommentek 36 százalékában szólt erről, a pandémia alatt tovább emelkedett az elégedetlenek aránya, de a helyzet 2022-re és 2023-ra sem javult – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, volt egészségügyi államtitkár a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság Konferenciáján. 

A magyar betegek inkább fizetnek az ellátásért, csak kerüljenek hamarabb sorra. Úgy fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, a paraszolvencia idején az orvos abban volt érdekelt, hogy a beteget “bevigye” a kórházba, a hálapénz kivezetés után pedig abban vált érdekeltté az orvos, hogy a beteget “kivigye” a magánrendelőbe.

A probléma gyökere nem a magánellátás megerősödésében keresendő, hanem a dual practice vagyis a kettős jogviszony elterjedésében, ez lett az egészségügy rákfenéje, erről itt írtunk bővebben.

Strukturális átalakításra van szükség az egészségügyben ezt mondta egy kerekasztal beszélgetésben Újlaky Ákos, a Boston Consulting Group partnere, inflációs probléma van a rendszerben. Az orvosok egy részének nem éri meg többet dolgozni. Erre reagálva Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, ha a magánegészségügyi ellátásban egy forinttal többet is lehet keresni, mint az államiban, akkor oda mennek majd az orvosok.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint az orvosok többsége egyetért azzal, hogy társadalmilag igazságtalan helyzet alakult ki az állami és magánegészségügyi rendszer együttműködése során, szabályozásra van szükség.

Az orvosok 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még mindig vannak olyan orvosok, akik torzítják a rendszert, olyan befolyással rendelkeznek, akik az egészségügy működésére káros hatással vannak. És ezek az orvosok aktívan irányítják át a betegeket a magánszektorba.

A rendszerváltás nem történt meg az egészségügyben, kivezettük a paraszolvenciát, de az oligarchák még mindig ott vannak, tevékenykednek, és csatornázzák a betegutakat, mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Újlaki Ákos szerint hiába szórunk csillámport az egészségügyre, hiszen nagyjából évek óta ugyanannyi Magyarország lakossága, jelentősen több forrás van az egészségügyi ellátásra, az orvosok száma is stagnál, mégsem változik az ellátás minősége.

Kapcsolódó

Míg korábban a paraszolvencia szőtte át az egészségügy mindennapjait, most ugyanez történik a kettős jogviszonnyal – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.

Álmos Péter kamarai elnök szerint az orvosoknak kiszámítható, inflációkövető bérezésre van szükségük. Az orvosok tágabb kontextust szeretnének látni a saját jövőjükkel kapcsolatban.

A konferencián elhangzott, hogy 2019-hez képest Magyarországon a fekvőbeteg-ellátás 92 százalékon teljesít, a járóbetegek ellátása pedig 96 százalékon áll, vagyis még mindig nem érte el az egészségügyi ellátórendszer teljesítménye a pandémia előtti adatokat. 

Újlaki Ákos úgy véli, a magyar egészségügyi ellátórendszernek hatalmas infrastrukturális beruházási igénye van.  Úgy véli a szakember, hogy az alapellátásba sok pénzt kellene átcsatornázni, az orvosokat a fekvőbeteg-ellátásból pedig át kell terelni a járóbeteg-ellátásba.