A BÉT indexe délután egykor 0,7 százalékos többlettel 18 400-on állt. Az OTP egytized százalékos süllyedésével szemben a Mol 1,7 százalékkal ugrott meg, de drágult az MTelekom is, 0,5 százalékkal. A Richter szintén feljebb kúszott, negyed százalékkal, míg az Egis hasonló mértékű gyengülést produkált. Az econet.hu és Rába jegyzése több mint 5 százalékkal nőtt, a TVK 3,2, a BorsodChem 1,6 százalékot hozott össze, a Humet, a NABI ugyanakkor esett. A hordónkénti olajárak szilárdan 55 dollár fölött stabilizálódhatnak, köszönhetően a világ dízel-üzemanyag és fűtőlaj szükségleteinek, illetve az OPEC gyenge érdekérvényesítő képességének - írta a Reuters. Az euró 249,65 forinton nyitott kedden a bankközin, a vártnál gyengébb, ám az áprilisinál kedvezőbb inflációs adat közzététele nyomán 249,95-ig emelkedett. Kora délután ennél körülbelül egy forinttal állt lejjebb a kurzus. Májusban ismét a vártnál rosszabb, ám az áprilisinál kedvezőbb inflációs adatról számolt be a KSH. 2005. májusban éves szinten 3,6 százalékkal nőtt az árszínvonal, szemben a prognosztizált 3,4 százalék alatti ütemmel. Az eltérést az idényáras élelmiszerek jelentős, szezonális drágulása magyarázza. A maginfláció jóval kedvezőbb lett a vártnál. A külső piaci tényezők - az olaj és a dollár drágulása - a belföldi fölgázár emelése irányába hatnak, ám a Magyar Energia Hivatal még nem döntött a kérdésben. A végső szót a gazdasági miniszter rendelete mondja majd ki. Mután a kormány teljesen elvetette az egykulcsos adót, a koalíciós egyeztetésen a felső áfakulcs drasztikus csökkentését javasolja az adóreform-bizottság. Az szja-tábla alig módosulna, viszont megszűnne számos adókedvezmény, mint például a Sulinet program, vagy a lakáshitelek kedvezményes törlesztőrészletei utáni kedvezményes adólevonások is. A jelenlegi 25 százalék helyett a 20 százalék alatti adókulcson töri a fejét a kormány, vagyis az adó mértéke akár 19 vagy 18 százalék is lehet. Mindezzel együtt csökkenne a 15 százalékos adókulcs is - nem elképzelhetetlen a 12 százalékos áfakulcs visszatérése sem. Ez annyit jelent, hogy - ha a kereskedők nem nyelik le - 2-3 százalékkal olcsóbbak lehetnek az élelmiszerek, energiahordozók, a ruházati cikkek, az üzemanyagok, a műszaki felszerelések, az autók. Mivel a fenti lépések miatt megközelítőleg háromszázmilliárd forintot kellene nélkülöznie a költségvetésnek, a személyi jövedelmadóban várhatóan nem lesznek változások. Ugyanakkor a jövő évi béremelések miatt sokan átcsúsznának a 1,5 millió forint feletti sávba, így jövedelmüknek e feletti része már 38 százalékkal adózna. A miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos interjújában megerősítette, hogy a kormány nem tervezi az iparűzési adó eltörlését, vagy mérséklését. A kormányfő kifejtette: a magyar gazdaság versenyképességét leginkább az általános forgalmi adó, elsősorban a 25 százalékos felső kulcs rontja. Jelen állás szerint a magyar állam finanszírozza a belga, luxemburgi vagy osztrák befektetések forrásadójának egy részét. Az említett országokban bevezették az egységes forrásadót, viszont a magyar kamatadó nulla százalékos: az uniós direktíva alapján a forrásadó negyedét ebben az esetben megtarthatja a befektetési célország, amit a magyar állampolgárnak megtérít az APEH. Szakértők azonban vitatják ennek szükségszerűségét. Mintha ismét kezdene felfúvódni a .com-lufi, az internetes cégekért már megint a nyereségük sokszorosát fizetik ki a befektetők. A legegyértelműbb jeleket a Google produkálja, a cég részvényeinek árfolyama az alig fél évvel korábbi tőzsdei bevezetéshez képest több mint háromszorosára emelkedett, s a kezdetben még 85 dolláros jegyzés immár a 300 dolláros határt közelíti. A magyar részvénypiacon azonban egyelőre úgy tűnik, a tech-papírok iránt mégsem nőtt meg olyan jelentősen az érdeklődés. Amíg ugyanis a 90-es évek végén a Fotex az internetes áruházának megnyitása hírére 400 forintig szökkent, s az új médiába vetett hit 2600 forint fölé repítette a Matáv árfolyamát, addig manapság már a sárga csekket kiváltó econetes EBPP-rendszer, a látványosan bővülő ADSL-előfizetői tábor vagy a digitális műsorszórás bevezetése sem hozza lázba a magyar tőzsdézőket. A laposképernyős (LCD) tévék piaca 2005 első negyedévében megduplázódott a tavalyi év hasonló időszakához képest, áprilisig 3,15 millió darabot adtak el világszerte köszönhetően a brutális áresésnek. A növekedés oka a gyártási költségek esése következtében bekövetkezett fogyasztói-ár mérséklődés - adta hírül a Reuters egy tanulmányra hivatkozva. A legalább 20 inches LCD készülékeknél az áresés mértéke 20-40 százalékos.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!