Az Mt.-módosítás a munkaidő, a napi munkaidő, a heti munkaidő, az éjszakai munka, a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, az éjszakai műszak, az éjszakai munkát végző munkavállaló, a pihenőnap és az idénymunka szabatos jogi meghatározását tartalmazza. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama nem számít be. Kivétel a készenléti jellegű munkakör, mert itt a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje mindig beleszámít. Az éjszakai munka fogalma is változott, az új szabály szerint a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzés tekinthető annak. A korábbi szabály szerint a 22 órától reggel 6-ig végzett munka számított éjszakai munkának. A minősítésnek a pótlék számításával kapcsolatban van jelentősége. A meghatározásokból kiemelendő a délutáni műszak fogalma is, amely a több műszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzés. A délutáni műszaknál is - hasonlóan az előzőekhez - legalább 2 óra szükséges az említett időtartamon belül ahhoz, hogy ilyennek minősüljön a munka. Tehát a pótlék szempontjából több műszakos munkarend esetén a 22 óra és 6 között bármilyen időtartam alatt végzett munkát számításba kell venni. A kollektív szerződés az éjszakai munkára, a több műszakos munkarendre, a délutáni műszakra, az éjszakai munkát végző munkavállalóra és az idénymunkára vonatkozó törvényi rendelkezésektől eltérhet azzal, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak 7 óránál rövidebb nem lehet és ebbe a 24 és 5 óra közötti időtartamot be kell számítani. Speciális szabályok érvényesek a hajókon és úszó munkagépeken, a polgári repülésben, a közúti és a vasúti személyszállítás területén. A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó törvényi rendelkezésektől az ezeken a helyeken foglalkoztatottaknál a kollektív szerződés eltérhet. Az egészségügyi tevékenységre vonatkozó, külön törvényben meghatározott ügyeleti és készenléti feladatok ellátásában részt vevő munkavállaló esetében a kollektív szerződés legfeljebb 6 havi, illetve 26 heti munkaidőkeretet is megállapíthat. A készenlét időtartamát kiveheti a munkaidő időtartamából és a készenlét, ügyelet során végzett munka szokásos átlag-időtartamának alapulvételével meghatározhatja az egy készenlétre ügyeletre eső napi, illetve heti munkaidőt, ha a készenlét, ügyelet alatti munkavégzés időtartamát nem mérik vagy az rendszeresen nem mérhető. A kollektív szerződés itt legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írhatja elő. A kollektív szerződés állapítja meg azt is, hogy ezen a területen a munkavállalót a készenlétet követően megilleti-e pihenőidő vagy sem a következő munkakezdés előtt. A munkáltató - a munkaszüneti napon történő munkavégzésre és díjazására vonatkozó szabályok kivételével - legkésőbb 2001. december 1-jétől köteles az e törvény által megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre és annak díjazására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Kiss Ferenc munkajogász