A spanyol kormányfő Szerbiában kezdte meg négynapos, nyugat-balkáni körútját. Belgrád után Szarajevóba, Mostarba, Podgoricába, Szkopjéba és Tiranába is ellátogat.

A térség országai az európai integráció különböző szakaszaiban vannak. Szerbiával és Montenegróval már évek óta folynak a csatlakozási tárgyalások, Albánia és Észak-Macedónia esetében néhány hete hagyták jóvá a csatlakozási tárgyalások megkezdését, Bosznia-Hercegovina pedig benyújtotta uniós tagjelölti kérelmét. Pedro Sánchez nyugat-balkáni látogatásának nem titkolt célja az, hogy új lendületet adjon az uniós bővítésnek és reményt a térségbeli országoknak arra, hogy előbb-utóbb csatlakozhatnak az EU-hoz.

A spanyol miniszterelnök belgrádi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az ukrajnai háború arra sarkallta Brüsszelt, hogy újragondolja bővítési politikáját, és ezzel megnyílt a csatlakozás lehetősége a kelet-európai országok számára is. Ukrajna és Moldova a közelmúltban tagjelölt országgá vált, ezzel a lehetőséggel kellene élnie a Nyugat-Balkánnak is - jelezte a kormányfő.

"Spanyolországban olyan barátra leltek, amely támogatja európai uniós csatlakozási törekvéseiket" - mondta Pedro Sánchez.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió országainak többsége elismerte Koszovó függetlenségét, Spanyolország viszont azon öt tagállam egyike, amely szerint nem önálló államról van szó, ezért Pedro Sánchez nem is utazik Koszovóba. Ennek oka, hogy Spanyolország küzd Katalónia függetlenedési törekvései ellen.