Az európai döntéshozatali rendszerben háttérmunkák kezdődtek annak érdekében, hogy újabb 70−100 milliárd euróval csökkentsék Görögország adósságait − jelentette a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Tavasszal már lezajlott egy hasonló akció, amelyben a magánhitelezők (elsősorban bankok) követeléseit faragták le összességében 70 százalékkal. Akkor a közhitelezőket kivonták az áldozatot vállaló szervezetek köréből. Ezzel az intézkedéssel 2020-ra a GDP 120 százalékára akarták leszorítani a görög adósságokat, ám mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ezt nem lehet elérni, és ha el lehetne is, az sem lenne elég a dél-európai ország benn tartásához az eurózónában. Ezért az új cél a GDP 100 százalékának megfelelő hitelállomány, amihez a jelenlegi számítások szerint körülbelül 30 százalékkal kellene megvágni a közhitelezők kezében lévő 220-230 milliárd euró követelést.

A legnagyobb pakk az ECB-nél van, további jelentős csomagokat birtokolnak az eurózóna tagállamainak központi bankjai, illetve közvetlenül az államok, amelyek kétoldalú kölcsönöket nyújtottak Athénnak. Az európai döntéshozók előnyben részesítenék az ECB-nél lévő adósság csökkentését, mert ez váltaná ki a legkisebb ellenállást a tagországokból, ráadásul lehet, hogy az európai jegybanknak van annyi tartaléka, amennyivel kipótolhatná a veszteséget. Ha nincs, akkor tőkeinjekcióra lenne szüksége, akárcsak azoknak a nemzeti bankoknak, amelyek részt vennének az akciókban. A Reuters forrásai szerint a legnagyobb görög kötvényállományt a francia központi bank birtokolja, de sok papírja van a máltai és a ciprusi központi banknak is. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott hét végi interjújában tagadta az újabb adósságkönnyítés lehetőségét.

Kapcsolódó

Nyugdíjplafont, a szociális juttatások csökkentését, az adókedvezmény szűkítését, a közalkalmazottak bérének mérséklését, a nyugdíjkorhatár egyéves emelését tartalmazza lapértesülések szerint az athéni kormány megtakarítási terve, amellyel lefaragják a 2013-as és a 2014-es költségvetés kiadásait. A trojka elvárásában szereplő 11,5 milliárd euróból 10 milliárdra van javaslatuk a koalíciós pártok szakértőinek.

A következő napok az olasz és spanyol hitelköltségek lefaragása érdekében teendő közös európai lépésekről fognak szólni − derült ki a Bloomberg összefoglalójából. Mario Draghi találkozik Jens Weidmann-nal, a Bundesbank elnökével, hogy közös nevezőt találjanak az ECB beavatkozásának módjával kapcsolatban. Erősítette Draghi pozícióját, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő közös nyilatkozatban állt ki az euró megvédése mellett. Elemzők szerint mindez annyira javíthatja a piaci hangulatot, hogy esetleg nem is lesz szükség a verbális beavatkozáson túl tényleges kötvényvásárlásra. A tízéves spanyol állampapírok hozama a múlt hét közepi 7,62 százalékról 6,74-re zuhant.