A kutatást az osztrák külügyminisztériumon belül működő integrációs alap, és a Bécsi Egyetem családkutatással foglalkozó intézete közösen végezte. Azt vizsgálták, hogy az országba betelepülő külföldiek 2013 és 2020 között mennyi adót és járulékot fizetnek be közvetlenül a költségvetésbe, illetve mennyit kapnak onnan különböző juttatások formájában. A közvetett gazdasági hatásokkal tehát nem számol a tanulmány - olvasható a lapban.
Az találták, hogy gazdasági értelemben az ország jobban jár egy nyugat-európai bevándorlóval, mint egy kelet-európaival, az unión kívülről érkezőknél pedig a menedékkérők esetében a humanitárius, és nem a gazdasági szempontoknak kell érvényesülniük. Vagyis rájuk természetesen költeni kell.
Kapcsolódó
A számok és arányok mögött a legfontosabb tényezőnek a munkaerőpiaci beilleszkedést nevezik meg. Mivel munkalehetőség van az országban, a nettó eredmény elsősorban attól függ, hogy a bevándorló vagy menekült mennyire sikeresen és gyorsan tud beilleszkedni a munkaerőpiacra.
A részletes számadatok a G7 portálon olvashatók.
A kép forrása: Pixabay.
Legolvasottabb
Éjszakai riadó a NATO-határon: orosz gépek emelkedtek a levegőbe, ez okozta a pánikot
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Árpád fejedelem útja: 88 km/h-s gyorshajtót is rögzítettek a traffiboxok
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről
Sürgős riasztás Csernobilból: a dróncsapás után meggyengült a sugárzás elleni védelem
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Hol az örvény vége? Becsődölt egy újabb autóipari beszállító
Újra támad az Ipoly: két határút is eltűnt a víz alatt Nógrádban