Az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottsága azt akarja, hogy az EU szigorítsa az uniós támogatások magyarországi elköltésének ellenőrzését. Az EP képviselői és a pénzköltés átláthatóságért kampányoló civil szervezetek egyre aggasztóbbnak tartják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel kapcsolatban álló oligarchák egy csoportja egyfajta "kifizetőhelyként" használhatja az EU-t - írja beszámolójában a Guardian.

Magyarország a folyó uniós költségvetési ciklusban 25 milliárd euró támogatást kap, amivel egy főre vetítve első az uniós tagállamok között - emlékeztet a brit sajtóorgánum. Az EP-képviselők úgy látják, hogy ennek a a forrásnak jelentős része a kormányfő családtagjaihoz, barátaihoz és támogatóihoz kerül, akik minimális verseny mellett köthetnek infrastruktúra-fejlesztési szerződéseket.

Speciális gondok

Ingeborg Grässle német jobbközép EP-képviselő, a költségvetési ellenőrzési bizottság vezetője úgy fogalmaz, hogy Magyarországgal kapcsolatban vannak "bizonyos speciális gondok, amelyeket kezelni kell". Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy nem csupán Magyarországról van szó, hanem a régió egészéről.

Például igaz, hogy a bizottság megállapítása szerint az itt kiírt közbeszerzések 36 százalékára mindössze egyetlen pályázó adja be az ajánlatát, ám Lengyelország és Horvátország esetén 45-45 százalék ez az arány. Grässle úgy látja, hogy ezeket a kiírásokat ugyan szabályszerűen bonyolítják le, de elkerülik a versenyt.

Szigorítani kell!

A politikus úgy látja, hogy egyfajta féllegális szabályozás alakul ki a régióban. Azt látjuk, hogy bizonyos uniós tagországokban oligarchákból válnak politikusok, akik vállalkozásai egyszerre húznak hasznot hazai és uniós forrásokból - célzott Andrej Babis cseh kormányfőre. Ezért sürgeti, hogy az EU erősítse meg az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzését.

Enélkül az EU hallgatólagosan elfogadja, hogy egyes országokban a politikusok, illetve a barátaik úgy juthatnak hozzá az uniós támogatásokhoz, mintha az EU egy kassza lenne, ahol minden további nélkül felvehetik a pénzüket. Példaként említette Babis egyik cégének vitatott uniós támogatását, illetve a magyarországi Elios-ügyet, továbbá a 4-es metró finanszírozásával kapcsolatos vizsgálatot.

Feltételt szabnának?

A luxemburgi Frank Engel, szintén jobb-közép európai parlamenti politikus úgy véli: Magyarországot kötelezni kellene, hogy csatlakozzon az EU nemrégiben alakult ügyészségéhez (EPPO). Ezt kellene feltételül szabni ahhoz, hogy továbbra is megkaphassa az uniós támogatásokat. Az EPPO-t húsz tagállam hozta létre tavaly az EU-támogatások helytelen felhasználásának kiszűrésére, ám a magyar kormány távolt tartja az országot a szervezettől.

A budapesti vezetés az uram-bátyám világgal kapcsolatos kifogásokra azzal válaszol, hogy Magyarországon kiterjedt ellenőrző rendszer felügyeli az uniós támogatások helyénvaló elköltését. A miniszterelnöki hivatal megjegyzi, hogy az EP-bizottság 36 százalékos adata elavult, 2017-ben az egyszereplős közbeszerzések aránya 26,3 százalékra csökkent, ami megfelel a régiós átlagnak.

A kép forrása: Shutterstock.