Figyelmeztető jel lehet, hogy megdöbbentő mértékben zsugorodik a magyar vállalatfelvásárlási (M&A - mergers and acquisitions) piac.

2023-ban még 10,4 milliárd euró volt a piacméret, 2024-ben már csak 2,5 milliárd eurót mértek, 2025-ben pedig mindössze 1,2 milliárd eurónyi üzlet köttetett – írta a Telex az EMIS-CMS Emerging Europe M&A Report 2025/26 jelentése alapján.

Bár a tranzakciók száma tavaly 74-re nőtt, a piac összeszűkülése így is jól látható. Az érték kisebb, mint a lengyel (13,8 milliárd euró), a cseh (8,6 milliárd euró) vagy a román (2,5 milliárd euró) piacé, miközben a szerb (1,7 milliárd euró), a szlovák (1,5 milliárd euró) és még a bosznia-hercegovinai (1,4 milliárd euró) vállalatfelvásárlási piac is nagyobb volt a magyarnál.

A régióban összesen 1568 tranzakciót regisztráltak, ezek összértéke 36,6 milliárd euró volt. A legnagyobb ügylet az osztrák Erste Bank 49 százalékos részesedésének megszerzése volt a lengyel Santander Bankban. A térségben egyébként tavaly öt, euróban számolt milliárdos üzlet is született.

Magyarországon az adatok gyakran extrém helyzeteket mutatnak. Sokszor a legnagyobb felvásárló maga az állam, ami újraállamosítási trendeket tükröz. Ilyen volt korábban a Budapest Airport, a Vodafone, az Erste Bank, vagy a VIG kisebb-nagyobb részeinek adásvétele, de gyakran felbukkannak államközeli ingatlan- és szállodatranzakciók is, például a Budapest Marriott Hotel, vagy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cégeinek vásárlásai.

A cikk szerint az elmúlt években mindig lehetett valami magyarázatot adni arra, hogy a piac miért nem fejlődik jobban: 2022-ben és 2023-ban a magas kamatok nehezítették a vásárlásokat, 2022-től a szomszédos ukrán háború is külső bizonytalanságot okozott, és a magyar kormány egyes tranzakciókat különadókkal, negatív üzenetekkel vagy adminisztratív eszközökkel gátolt.

A vállalatfelvásárlási piac azonban nem csupán a külföldi működőtőkéről szól: egy tranzakció megszülethet magyar partnerek között is, és sok külföldi tőke zöldmezős beruházásokra érkezik, nem cégvásárlásra. Ha azonban egy külföldi befektető fantáziát lát egy magyar cégben, jó eséllyel fejleszti, beruház, növeli a termelékenységet és a kapacitást. Ha viszont az érdeklődés ilyen mértékben csökken, az mindenképpen perspektívahiányra és problémákra utal.

A tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal haladta meg 2024. negyedik negyedévit, így a GDP összességében 0,4 százalékkal nőtt 2025-ben az előző évhez képest - közölte a Statisztikai Hivatal (KSH) január 30-án. A részletekről ITT olvashat.

Kapcsolódó