A Magyarországon megvalósuló, európai uniós finanszírozású pályázatok túl nagy hányadára jellemző az egy ajánlattevő. A megvalósuló projektek egy része nem eredményorientált, magyarul értelmetlen. Jónéhány beruházás értéke nincs arányban a befektetett pénzzel. Az Európai Bizottság szerint ez a három fő probléma az EU felzárkóztatási alapjainak magyarországi felhasználásával - hangzott el az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának ülésén, amelyről a Népszava számolt be.

A testület tavaly szeptemberi magyarországi tényfeltáró küldöttségének jelentéstervezetéről vitáztak az ülésen. A vizit eredményeként a szakbizottság azt javasolja az Európai Számvevőszéknek, hogy vizsgálja meg a közösségi pénzek magyarországi elköltését, és arról készítsen külön beszámolót.

Kapcsolódó

A gyér érdeklődés mellett megrendezett eszmecserén Thomas Bender, az Európai Bizottság meghívott illetékese tényszerűnek és helyesnek nevezte a jelentés kritikus megállapításait - írta a lap tudósítója.

Bender kiemelte a közbeszerzések terén tapasztalható szabálytalanságok viszonylag nagy számát, amelyet Brüsszel külön is vizsgál. A bizottsági tisztviselő szerint a magyar hatóságoknak gyorsabban és hatékonyabban kellene feltárniuk a visszaéléseket, nem kellene az OLAF ajánlásaira várniuk. Közölte azt is, hogy a 4-es metró beruházással kapcsolatban még tart a brüsszeli vizsgálódás. Az EU a költségek 5 százalékát visszatartotta, és csak akkor fizeti ki, ha a kérdéseire megnyugtató választ kap - olvasható a Népszavában.

Képünk forrása: Shutterstock