Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az EU-ból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a megállapodás tető alá hozására a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Elfogadhatatlan, hogy London olyan kereskedelmi feltételeket szeretne kialakítani, amelyek nagyon közel állnak a tagság nyújtotta előnyökhöz, csak annak a kötelezettségei nélkül - mondta.

Kapcsolódó

szigetország sokkal többet követel, mint Kanada, Japán vagy más partnerországok. London egyebek mellett arra törekszik, hogy korlátozások nélkül fenntartsa a korábban birtokolt jogokat és előnyöket. Arra, hogy bármiféle kötelezettség teljesítése nélkül kiválogassa az egységes piac legvonzóbb elemeit. "Nem engedhetjük meg, hogy London válogasson, melyek a számára kedvező feltételek" - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a brit EU-tagság rendezett megszűnését biztosító megállapodás ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zérókulcsos vámokkal, kvóták nélkül, egyenlő versenyfeltételekkel. Ez utóbbi téren megrekedtek a tárgyalások, miután Nagy-Britannia arra törekszik, hogy egyes brit vállalkozások "szinte teljes szabadságot" élvezzenek az EU belső piacán.

Egyenlő feltételeket kell biztosítani a tisztességes versenyre vonatkozóan, ahogyan a halászati politikát illető nézeteltérések megnyugtató rendezése nélkül sem lehetséges a megállapodás. A brit kormánynak elvileg június végéig lesz ideje, hogy kérje az átmeneti időszak kiterjesztését. A kiválási egyezmény kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi ezen időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az átmeneti időszak alatt megegyezésre kell jutni egyebek mellett olyan kérdésekben, mint a kereskedelem szabályozása, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, illetve a védelem- és biztonságpolitika és bizonyos halászati ügyek.