Soha nem tapasztalt anyagi és szellemi ráfordítással december 1-jén nyílik meg – az aznap éppen a 100. születésnapját ünneplő – Szépművészeti Múzeumban Vincent Van Gogh életmű-kiállítása. Három éve, a nagy sikerű Monet és barátai tárlat idején már ötletként felvetették a holland ING bank és biztosító magyarországi képviselői, hogy hazájuk eme nagy fiának is kellene ehhez hasonló, össznépi okulásul szolgáló mustrát rendezni; így szinte azóta folyik a szervezés – mondta Geskó Judit, a tárlat kurátora. Az ING ötletét tett is követte, és 100 millió forinttal járult hozzá az előkészületekhez. A magyar állam jövőre 300 millió forinttal támogatja a kiállítást. Van Gogh – aki 1853-ban Groot Zunderben született – kezdetben a képkereskedelemben dolgozott, ugyanúgy mint öccse, Theo és nagybátyjai, majd belga szénbányászok közé ment prédikálni és csak utána lett festő. Belgiumban és Hollandiában végzett rajztanulmányok alapján kezdett festeni keménynek tűnő, szürkés-mélybarnás tónusú, szomorúan realista képeket, mint például a Krumplievők vagy a Kosárfonók. Theo – érzékelve testvére óriási tehetségét – eljuttatta Párizsba. Ott az akadémikus szemléletű Cormon műtermében együtt tanult Toulouse-Lautrec-kel, de kettejük számára a hagyományos okítás teher lett. Ám meglátva azokat az impresszionista képeket, amelyeket Theo titokban a Gupil Galériában, munkája mellett gyűjteni kezdett, már más szemmel látta és festette a világot. Kivilágosodtak, megélénkültek képeinek színei a francia ragyogásban. A kicsi ecsetvonások energiasűrűsödést, vibrálást adtak a műveknek, amelyek később, a legnagyobb vásznain megismert „pálcika-módszerré” alakultak át. 1888-ban leköltözött világosságért a provence-i Arles-ba, ahol lakóháza előtt ma óriási vaspemzli jelzi, hogy itt lakott Van Gogh. De a fényes, mediterrán kisváros nem menthette meg nyugodt boldogságával. Noha festészetileg lehetőségeket kapott itt a természetben megfigyelni és megvalósítani a fény-árnyék megragadásának delacroix-i tanait, mégis egyre betegebb lett a magánytól. Máig találgatják idegrohamainak az okát: lehetett epilepszia, depresszió és kezdődő zöld hályog a szemén, ami akkor biztos vaksághoz vezetett. A késői képein a világítótestek körüli szivárványudvar az utóbbit jelzik a mai szemészeknek, és ez a diagnózis érthetővé tenné öngyilkossági kísérleteit és későbbi halálát is. Egy rohama után vágta le egyik a fülét is, miután összeveszett a vendégségbe meghívott Gauguinnel. 1889-ben idegszanatóriumba került, majd egy másik intézménybe, ahol kezelőorvosát, Gachet doktort és annak leányát is sokszor lefestette, hiszen ameddig tudott, alkotott. 1890 júliusának végén, egy meleg nyári napon – testvére szeretetét is elveszni érezve – Párizsból hazarohant, és a mezőn meglőtte magát, a sérüléseibe két nap múlva belehalt. Életének zaklatott, utolsó két éve mégis művészi kiteljesedését hozta. A budapesti tárlat 103 év után az első, amelyik ebben a régióban Van Gogh teljes életművének bemutatására törekszik. Bécsben 1903-ban rendeztek ehhez hasonló átfogó mustrát, így nem véletlen, hogy a szervezők Bécsben is reklámozzák a pesti kiállítást. Több tízezer látogatók várnak külföldről is. Meg akarják dönteni nemcsak a Monet és barátai kiállítás 400 ezres látogatottsági rekordját, hanem a magyarországi eddigi legnagyobb nézettséget, az 1983-as 550 ezer nézőt vonzó, Mátyás királyt bemutató tárlatét is, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria rendezett. A képek biztosítási értéke is rekordösszegű, összesen 155 milliárd forint, állami garanciával. A harminc kiemelt kép biztosítási díja 92,8 milliárd forint. A speciális légkondicionáló és biztonsági zsilipkapu felállítása, a kölcsönzés és szállítás, a terem dizájnolása és átépítése 463 millió forintot kóstál. Decembertől jövő év március 20-áig látogatható majd a Van Gogh-kiállítás, amelyen 42 intézményből érkező, több mint nyolcvan képet mutatnak be. A New York-i Metropolitan, a párizsi Orsay, a madridi Prado, az amszterdami Van Gogh Múzeum és a washingtoni National Gallery mellett azért Hajdúszoboszló, a Magyar Nemzeti Galéria és maga a Szépművészeti Múzeum is hozzájárult gyűjteménye felvonultatásával a teljes gazdagsághoz. Láthatók lesznek a Bőrpapucsok, az Íriszek, a Kosár krumpli, a Virágzó gesztenyefák, valamint önarcképek, női portrék és a dél-francia tájakról hírt adó festmények. A röpke kilenc alkotói évre redukált életművet 12 rajziskolai lapján, a példaképei munkáin, 24 japán metszeten, 43 festményén, 24 rajzán, 10 grafikáján és 30 magyarországi, az ő hatásait tovább gondoló művész vásznán keresztül ismerhetik meg a látogatók.