A GDP 1 százalékos növekedéséhez 2 százalékos vállalkozói hitelállomány-növekedés kapcsolódik. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint a bankok 2001 és 2010 között tőkéjük átlagosan 11-14-szeresét helyezték ki a vállalati és a lakossági szektorba - ez a tőkeáttétel jól mutatja, hogy a bankok a hazai gazdaság motorjának számítanak.

A bankszektor nyereségességével kapcsolatban a főtitkár a Leitner und Leitner konferenciáján jelezte: a bankok átlagosan a profitjuk 73 százalékát 1386 milliárd forintot hagytak hazánkban - a pénzintézeti szektor az elmúlt évtizedben 10-13 százalékkal járult hozzá a magyarországi közvetlen tőkebefektetésekhez. Ennek a helyzetnek vetett véget a banki különadó.

Kapcsolódó

Elveszett versenyképesség

Ennek köszönhetően a magyar bankrendszer régiós versenyképessége megszűnt - s miután az összes eszköz 66 százaléka külföldi tulajdonú bankcsoporthoz köthető, ez az intézkedés azt okozta, hogy a tulajdonosok a régión belül átcsoportosításokba kezdtek: oda vitték a pénzt, ahol jobb megtérülést tapasztaltak.

Közvetlen hatásként jelentkezett, hogy a bankrendszer tagjai tavaly a12 milliárd forintos eredmény dacára az eddig biztosnak tartott és Magyarországon befektetett tartalékokból 132 milliárd forintot vittek ki osztalékként. A végtörlesztésnek köszönhetően hiú remény arra számítani, hogy ez a tendencia nem folytatódik majd - figyelmeztetett Kovács Levente.

A szegények jövedelmet, a gazdagok vagyont vesztenek

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint át kell alakítani a gazdaságpolitikát, mert a gazdaság zsákutcába futott. A jövő évre a GKI a GDP 1 százalékos visszaesésével, recesszióval számol. Az idei költségvetési többlet egyedi lépéseknek - magán-nyugdíjpénztári magánosításnak - köszönhető, a strukturális hiány 6 százalék körül alakul, ha ezt 3 százalékra akarjuk visszahozni, 1000 milliárdos megszorítócsomagra lesz szükség - mondta Vértes.

A szakember szerint a tőke elbizonytalanodott, a korábbi igéretek nem váltak valóra: az adóterhelés például jövőre magasabb lesz, mint 2010-ben. Az intézkedések nyomán a szegények jövedelmet, a gazdagok vagyont vesztenek - még akkor is, ha például a végtörlesztés épp a legjobb adósokat segíti -, mivel az állam piaci folyamatokba történő beavatkozás, a jogbiztonság hiányát vetíti előre.

Vértes figyelmeztetett: az S&P korábbi figyelmeztetése eddig példátlan módon az alkotmányt, és a független intézmények (monetáris tanács) hatáskörének beszűkítését is kockázati elemként sorolja fel.

Már nagykoalíció van

A mai magyar helyzet fő kulcsszavai: itthon se tőke, se hitel, se piac nincs - mondta Vértes András, aki szerint a közgazdász szakmában már nagykoalíció van - lényegében minenki egyetért abban, hogy milyen irányba kellene átfordítani a gazdaságpolitikát - de a kormányzat egyelőre nem akar erről tudomást venni.

Vértes szerint nehéz lesz a megállapodás az IMF-fel, mivel hazánk csak a készenléti hitelmegállapodás feltételeit tudja teljesíteni. Lehet azzal tervezni, hogy nem használjuk fel a hitelkeretet, ám akkor, amikor annak kamata várhatón fele lesz, mint amilyen szinten ma hazánk finanszírozáshoz tud jutni, értelmetlennek tűnik ez a makacsság.

Az IMF sok szempontból engedékenyebb lenne, ám hazánknak az uniós vállalásokat is teljesítenie kell. A hozzánk hasonló minősítéssel bíró Románia 150-200 bázisponttal alacsonyabb szinten finanszírozza magát, ráadásul a mi kamatszintünk hiába magas - közel 2 hónapig nem tudtunk állampapírt értékesíteni.

Eltűnhet a jövő évi adóbevétel a vállalati szektorból

Vértes szerint fegyverszünetet kell kötni a bankokkal. A nem teljesítő hitelekre megképzett korábbi 1000 milliárd forintnyi céltartalék mellett a bankadó és a végtörlesztés miatt hasonló mértékű veszteséget kell lenyelniük, miközben a válság éveiben ezek a bankok tőkét juttattak a cégeiknek.

A végtörlesztés legújabb módosítása, a 7,5 milliós munkáltatói juttatást, azonnal el kellene törölni - mondta a GKI elnöke. A szakember szerint az állami szektor esetében ez az intézkedés a hiányt növeli, míg a vállalati szférából a lépést követően komoly a veszélye annak, hogy eltűnik a jövő évi adóbevétel.

Szakmailag menedzselhető intézményi változások révén van ugyanakkor esély a gazdaságpolitikai fordulatnak - zárta szavait Vértes.