Megőrizte az elmúlt években elért pozícióját Magyarország, továbbra is az Európai Unió tagállamai között Transparency International (TI) berlini központja által készített Korrupció Érzékelési Index alapján a legkorruptabb ország, immár három éve, mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Összesen 41 pontot értünk el a százból, a legkevésbé korrupt ország az unióban Dánia lett 90 ponttal.

A Korrupció Érzékelési Index eredményeit készen kapják, ezt már 30 éve teszi közzé a TI berlini központja, ez a közszektor korrupciót mérő indikátora. Összesen 12 nemzetközi intézmény 13 kutatására támaszkodnak, Magyarországot összesen tíz alindex alapján vizsgálták.

Összesen 180 országot rangsorol a kutatás, nulla pontot kap az az ország, amelyik teljesen korrupt, és 100 pontot, amelyik egyáltalán nem, sorolta az ügyvezető.

Kapcsolódó

Martin József Péter hozzátette, az üzletemberek rengeteg döntést ez alapján az index alapján hoznak meg.

Az adatokat sorolva kiemelte: az első helyeken nincs változás az élmezőny változatlan, Dánia, Finnország, Szingapúr, Új-Zéland, Luxemburg, Norvégia, Svájc és Svédország is rendkívül előkelő helyen szerepel. A lista alján vannak azok az országok, melyek vagy diktatúrák vagy anarchiák. Itt említette Nicaraguát, Egyenlítő-Guineát, Eritreát. 

De hol is áll Magyarország?

2024-ben egy pontot és hat helyet rontva a világ országai között Magyarország, a világranglista 82. helyén állunk, a 41 pontunkkal. Burkina Fasoval, a Dél-Afrikai Köztársasággal állunk egy szinten, emelte ki Martin József Péter.

Kép: Transparency International

Hangsúlyozta: az Európai Unión (EU) belül Magyarország harmadik éve az legkorruptabb tagállam, már Románia és Bulgária is Magyarország elé került. Az előző évhez képest általában romlott a korrupciós helyzet az EU-ban, csak Finnországban és Szlovéniában javult a helyzet.

Ha egy hosszabb idősort, az elmúlt 12 évet vizsgáljuk, akkor azt lehet látni, hogy Magyarország rontott a legtöbbet, összesen 14 pontot, 55 pontról 41 pontra csökkent az eredmény


– emelte ki a TI Magyarország ügyvezetője. 

2024-ben egy év alatt a Korrupció Érzékelési Index alapján a 27 tagú európai közösség 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség. A korrupció olyan fokozódó veszélyt jelentő globális fenyegetés, amely nemcsak a fejlődés lehetőségét ássa alá, hanem a demokrácia hanyatlásának, az instabilitásnak és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka, mondta Francois Valérian, a TI globális elnöke.

Az uniós források és a jogállamiság helyzete

Magyarország a 2020-ban elfogadott uniós feltételességi rendelet nyomán végleg elveszített több mint egymilliárd eurót, így a 2021-2027 között felhasználható pénzügyi keret 20,7 milliárd forintra csökkent. Ahhoz, hogy a pénzek elosztását behozzuk, ez 17 intézkedés maradéktalan végrehajtásához kötött, emelte ki Martin József Péter.

Példaként említette, hogy TI a  jogállamiság kirívó megsértésének tartja a parlament által 2023-ban elfogadott szuverenitás védelmi törvényt, ami alapján létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Az RRF támogatásoknál sem rózsás a helyzet, itt 27 korrupció elleni és jogállamisági intézkedést kellene végrehajtani, itt sem állunk jól. És nem jobb a  helyzet a menekültjogok, a szexuális kisebbségek jogainak biztosítása és a tudományos élet szabadságának garantálása területén sem.

A közbeszerzések továbbra is a korrupciós ügyek melegágyai Magyarországon, a köz vagyonából a kormányközeli oligarchák gazdagodnak meg


– mondta Martin József Péter. 

A közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai is azt támasztják alá, hogy a koronavírus-járvány óta Magyarország ördögi körbe került, a korrupció aláássa a gazdaság teljesítményét, mondta az ügyvezető.

A GDP-ben a közbeszerzések aránya eléri az 5 százalékot, ez 3692 milliárd forintnyi közpénzt jelent. 2019-hez képest meghatszorozódott a keretmegállapodások értéke, a kormányközeli vállalkozásokhoz egyre több pénzt folyik, egyre több a magántőke alap, itt landol több száz milliárd forintnyi közpénz, sorolta Martin József Péter.

A pozitívumok között említette, hogy valamelyest csökkent az egy ajánlatos közbeszerzések aránya, ami jelenleg 29 százalékot tesznek ki, de ez még mindig nagyon messze van az EU által elvárt 15 százaléktól. A kisebb sikerek között említette, a hálapénz kivezetését, és az adóelkerülés és az áfacsalások visszaszorítását is. 

A tendforduló a covid-19 járvány utáni időszakra tehető, azóta a gazdaság folyamatos lejtmenetben van. Az egy főre jutó GDP tekintetében az EU országai között hátulról a negyedikek vagyunk, termelékenységben csak Görögországot előzzük meg.

A beruházási paradoxon véget ért, 2024 első háromnegyed évében a beruházások csökkenése az elmúlt 30 év legrosszabb adatait mutatták.

Néhány nagy korrupciós ügyet említve elmondta, górcső alá vették az ingatlanfejlesztéseket, a 35 évre szóló koncessziós szerződéseket, az autópálya és a hulladék koncesszió tekintetében. Kiemelte a lombkoronasétány esetét is, az ügyben a magyar ügyészség két év alatt sem jutott el a gyanúsításig, de már az Európai Ügyészség is nyomoz a TI feljelentése nyomán. Úgy fogalmazott Martin József Péter, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében nem a képesség, hanem a hajlandóság hiányzik, amikor a korrupciót üldözni kellene. Véleménye szerint nem látszik a gödör alja, a korrupció a rendszer részévé vált. Kritikával illette az EU-t is, mivel szerinte a korrupciót feltáró intézkedések kicsit későn indultak el, 2022 helyett már 2015-ben el kellett volna kezdeni csökkenteni Magyarországon a rendszerszintű korrupciót.

Reagált a TI korrupciós indexére a kormány

Mára egyértelműen kiderült, hogy Soros és a demokraták közösen pénzeltek egy hálózatot azért, hogy az ellenfeleikről hazugságokat gyártsanak, ezt írta az MTI-nek küldött közleményében a kormány. Hozzátették: a Világbank adatai szerint Magyarországon nemcsak globális, de uniós szinten is az egyik legalacsonyabb a cégek által érzékelt korrupció. Eszerint Magyarországon a cégek 1,2 százaléka tapasztalt korrupciós jellegű kérést. Összehasonlításképp ugyanez a mutató: Ukrajnában 37 százalék, Albániában 36 százalék, Olaszországban 11,8 százalék, Portugáliában 7,7 százalék, Horvátországban 6,8 százalék, Görögországban 5,5 százalék, Dániában 3,4 százalék, Csehországban 3,5 és Lengyelországban pedig 2,2 százalékon áll.