A rejtőzködés nem magyar sajátosság, de ahogyan itthon használják a magántőkealapokat, az már hungarikum.
Magyarországon ezek az intézmények nemcsak a vagyonelrejtés, de a közpénzek kiszivattyúzásának is az eszközeivé váltak
– foglalta össze Zsembery Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Transparency International (TI) Magyarország tanulmányát, amelyben a TI átfogó kutatása többek között arra kereste a választ: milyen jogszabályi és gyakorlati hiányosságok vezettek oda, hogy a magántőkealapok a gyakorlatban a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak az elmúlt években.
- Míg 2016-ban mindössze 5,
- és 2019-ben is csak 31 magántőkealap működött az országban,
- addig 2020-ban már 57-re,
- 2021-ben 89-re,
- 2023-ra pedig 161-re nőtt a számuk.
Nemzetgazdasági szinten is kimutatható vagyon „halmozódott fel” a magántőkealapokban, a TI Magyarország becslése szerint
ez a vagyon ma már mintegy 2400 milliárd forint, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg
– írja a Telex.
Zsembery Levente szerint azonban
- nemcsak az számít hungarikumnak, hogy mekkora vagyon összpontosul a hazai magántőkealapokban,
- hanem az is, hogy itthon a befektetéseknek fordított a logikájuk: a források szinte maguktól megjelennek, kicsit úgy, mint amikor vagyonos külföldi milliárdosok létrehoznak maguknak egy vagyonkezelői csapatot a családi vagyon kezelésére.
A magántőkealapok egyik fontos tulajdonsága még, hogy a tulajdonosok kiléte nem nyilvános, működésüknek versenyjogi következményei is vannak:
a rejtőzködés teret engedhet piactorzító vállalatfelvásárlásoknak, bennfentes ügyleteknek.
Ha nem tudni, kik a végső tulajdonosok, úgy tűnhet, hogy különböző tulajdonosai vannak a versengő vállalatoknak, miközben a valóságban lehetnek személyi átfedések.
Ez különösen érvényesülhet akkor, ha a tőkealapok állami tőkére tesznek szert úgy, hogy a tulajdonosi háttér nem látható. A TI Magyarország Tenderbajnok projektjének tanúsága szerint a vizsgált források 4,8 százalékát nyerték el olyan ajánlattevők, amelyek tulajdonosa tőkealap volt.
A közpénzekhez való hozzáférésről szólva a cikkből kiderül:
a privát tőkealapok és az általuk tulajdonolt társaságok itthon az óvatos becslések szerint is megdöbbentő mértékben nyernek el közpénzeket közbeszerzéseken és állami támogatásokon keresztül.
Egyelőre úgy tűnik, a magántőkealapok még sokáig velünk maradnak, a TI Magyarország tanulmánya ezek szabályozására ajánlásokat is megfogalmazott.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság

Váratlan lépésre szánta el magát a Revolut, ebbe is beszállnak

Hamarosan nem postáz több számlát az MVM
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Halak tömkelege váltott kék színre egy brazil tóban

Ezt nehogy megegye: népszerű terméket hívott vissza a Nébih

Jön a fordulat: saját célra 2-3 szobás lakásokat keresünk

Rocksztárként érkezett, arannyal távozott – Mikor leszünk mi is a színpadon?
