A rejtőzködés nem magyar sajátosság, de ahogyan itthon használják a magántőkealapokat, az már hungarikum.
Magyarországon ezek az intézmények nemcsak a vagyonelrejtés, de a közpénzek kiszivattyúzásának is az eszközeivé váltak
– foglalta össze Zsembery Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Transparency International (TI) Magyarország tanulmányát, amelyben a TI átfogó kutatása többek között arra kereste a választ: milyen jogszabályi és gyakorlati hiányosságok vezettek oda, hogy a magántőkealapok a gyakorlatban a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak az elmúlt években.
- Míg 2016-ban mindössze 5,
- és 2019-ben is csak 31 magántőkealap működött az országban,
- addig 2020-ban már 57-re,
- 2021-ben 89-re,
- 2023-ra pedig 161-re nőtt a számuk.
Nemzetgazdasági szinten is kimutatható vagyon „halmozódott fel” a magántőkealapokban, a TI Magyarország becslése szerint
ez a vagyon ma már mintegy 2400 milliárd forint, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg
– írja a Telex.
Zsembery Levente szerint azonban
- nemcsak az számít hungarikumnak, hogy mekkora vagyon összpontosul a hazai magántőkealapokban,
- hanem az is, hogy itthon a befektetéseknek fordított a logikájuk: a források szinte maguktól megjelennek, kicsit úgy, mint amikor vagyonos külföldi milliárdosok létrehoznak maguknak egy vagyonkezelői csapatot a családi vagyon kezelésére.
A magántőkealapok egyik fontos tulajdonsága még, hogy a tulajdonosok kiléte nem nyilvános, működésüknek versenyjogi következményei is vannak:
a rejtőzködés teret engedhet piactorzító vállalatfelvásárlásoknak, bennfentes ügyleteknek.
Ha nem tudni, kik a végső tulajdonosok, úgy tűnhet, hogy különböző tulajdonosai vannak a versengő vállalatoknak, miközben a valóságban lehetnek személyi átfedések.
Ez különösen érvényesülhet akkor, ha a tőkealapok állami tőkére tesznek szert úgy, hogy a tulajdonosi háttér nem látható. A TI Magyarország Tenderbajnok projektjének tanúsága szerint a vizsgált források 4,8 százalékát nyerték el olyan ajánlattevők, amelyek tulajdonosa tőkealap volt.
A közpénzekhez való hozzáférésről szólva a cikkből kiderül:
a privát tőkealapok és az általuk tulajdonolt társaságok itthon az óvatos becslések szerint is megdöbbentő mértékben nyernek el közpénzeket közbeszerzéseken és állami támogatásokon keresztül.
Egyelőre úgy tűnik, a magántőkealapok még sokáig velünk maradnak, a TI Magyarország tanulmánya ezek szabályozására ajánlásokat is megfogalmazott.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Parajd után itt a következő katasztrófa: eltűnt egy falu a föld színéről

Hamarosan nem házasodhatnak össze sem az unokatestvérek, sem a kiskorúak

Beszóltak a nyugdíjasok a kormánynak: alamizsnautalvány helyett méltó nyugdíjat akarnak

Vérfagyasztó fenyegetést kapott Berlin, hamar elszabadulhat a pokol
Forrnak az indulatok, a BYD-t okolja a csődbe ment autókereskedő

Betegek ezreit sokkolhatja, ami most történt – ezt nehéz lesz pótolni

Micsoda fordulat: Nyilvánosságra hozták a titkos Audi-szerződést

Erre kell odafigyelnie annak, aki nyáron akar munkahelyet váltani

Széttrollkodná Budapestet az egyik polgármester, hogy Orbánnak is feltűnjön, mit tett
