A Transparency International ezúttal is közzétette az idei, 1995 óta vezetett, majd 2012-ben jelentősen átdolgozott Korrupcióérzékelési indexet, amelynek ezúttal egyik fő megállapítása, hogy az állami szintű korrupció egyre nagyobb problémát okoz Európában. Az indexet összeállító szakértők szerint ezen belül is Nyugat-Európában és az Európai Unió egészében romlik egyre a korrupciós helyzet.

Ugyanakkor a Transparency International nem csupán listáz, és egymáshoz viszonyítja az országokat, hanem évente egyéni pontszámokat is kioszt a vizsgált államoknak. Vagyis hiába szerepelt jól a lista elején ezúttal is többek között Svédország, Hollandia, Izland és Nagy-Britannia, ők 2012 óta nem értek el ennyire alacsony pontszámot a Korrupcióérzékelési indexben, mint a most közzétett jelentésben.

A 2023-as évre vonatkozó rangsor abszolút első három helyezettje globálisan:

  1. Dánia – a maximálisan megszerezhető 100-ból 90 ponttal;
  2. Finnország – a maximálisan megszerezhető 100-ból 87 ponttal;
  3. Új-Zéland – a maximálisan megszerezhető 100-ból 85 ponttal;

Akik azonban a régió országai közül például javítani tudták pozíciójukat az elmúlt egy évben:

  • Luxemburg;
  • Észtország;
  • Cseh Köztársaság;
  • Lettország;
  • Szlovákia;

Akik azonban Európában önmagukhoz képest rontottak egy év alatt:

  • Svédország;
  • Hollandia;
  • Németország;
  • az Egyesült Királyság;
  • Franciaország.

A Transparency International szerint az említett régió országainak több mint háromnegyedében vagy stagnáltak vagy csökkentek a korrupcióellenes erőfeszítések. A jogvédő szervezet korrupciós jelentésében egyúttal azt is megjegyezte, hogy az unió egészében probléma, hogy az újságírók és a civil szféra is igencsak korlátozottan tudhatja meg, hogy kik az egyes cégek valódi tulajdonosai.

A nyugat-európai és az uniós regionális korrupciós pontszámok csökkenése azt mutatja, hogy az európai kormányoknak jóval komolyabban kellene venniük a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság fenntartását, többek között saját jogszabályaik érvényre juttatásával

– nyilatkozta Flora Cresswell, a Transparency International nyugat-európai regionális koordinátora.

Magyarország, a legkorruptabb európai állam

Még mindig az öreg kontinensen járva, míg azt láthatjuk, hogy a legjobban teljesítő országok Dánia, Finnország és Norvégia voltak, addig a sereghajtók közt ott találjuk hazánkat. Magyarország az európai listán konkrétan az utolsó, ami azt jelenti, hogy egyben az unió legkorruptabb országa. A listán megelőz bennünket például Bulgária, Románia, Görögország, Lengyelország és Szlovákia.

Mindezt világviszonylatban vizsgálva azt jelenti, hogy a 180 vizsgált ország közt a középmezőnyben vagyunk: a 100-ból elért 42 pontunkkal a 76. helyen osztozunk Kubával, Kínával, Bahreinnel, Moldovával és Észak-Macedóniával. Magyarország egyébként nem rontott tavalyi teljesítményéhez képest, ám évtizedes összehasonlításban azonban már nem fest jól a bizonyítvány.

Hazánk ráadásul egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között: míg 2012-ben Magyarország az unió 19. helyén állt, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Magyarország 2020-ban még Bulgáriával és Romániával holtversenyben végzett az utolsó helyen, majd előbb Románia, később pedig Bulgária hagyta le.

Kép: Economx

A Magyarországgal szomszédos országok korrupcióval szembeni ellenállóképességének alakulása változatos képet mutat – ezt már a Transparency International Magyarország adatelemzése állítja. A hosszú évek óta utolérni kívánt Ausztria tavaly 29 ponttal előzte meg hazánkat. A Magyarországgal határos országok pedig a 2010-es évek derekától többségében Magyarország előtt járnak, nézzük is a példákat:

  • az 56 pontos Szlovénia 14, az 54 pontos Szlovákia 12, míg az 50 pontos Horvátország 8 ponttal szerzett több pontot 2023-ban, mint Magyarország;
  • míg mi a 76. helyen állunk idén 42 ponttal, addig a szerbek a 104. helyen 36 ponttal;
  • az unióba igyekvő Ukrajna ugyanazt a pozíciót foglalja el a mostani jelentés szerint, mint Szerbia.

Ám Ukrajna esetében azt érdemes kiemelni, hogy az idén 104. helyen álló, Oroszország által megtámadott állam egy évvel korábban még a 116. helyen állt a Korrupcióérzékelési indexben. Mostanra három helyezést is sikerült javítaniuk egy év leforgása alatt, miközben egy évtizedes átlagban összesen tíz pontot gyűjtöttek pluszban, vagyis szinte folyamatosan növekvő a tendencia.

Ehhez képest Oroszország a 141. helyen áll a Transparency International friss Korrupcióérzékelési indexén, így egy pozíciót foglal el a kelet-afrikai Ugandával és a nyugat-afrikai Ugandával, valamint a közép-ázsiai Kirgizisztánnal. A Vagyimir Putyin vezette ország évről-évre egyre lejjebb csúszik: a tavalyi rangsorban még a 137. helyen állt, egy évvel előtte a 136. pozíciót foglalta el.

A lista végén egyébként Szíria, Venezuela és Dél-Szudán áll a 177. helyen osztozva, valamint Szomália az abszolút sereghajtó a 180. helyen.

Lényegében mit is mutat meg a Korrupcióérzékelési index?

A rangos nemzetközi, – hazánkban is aktívan jelen lévő – jogvédő civil szervezet, a Transparency International (TI) 1995 óta teszi közzé éves Korrupcióérzékelési indexét (Corruption Perceptions Index, CPI). A Transparency International Berlinben működő titkársága által elkészített rangsor a világ 180 országában értékeli következetesen a korrupció megítélésének szintjét szakértői becslések, üzletemberi vélemények, illetve közvélemény-kutatások segítségével. A korrupción belül is mindenekelőtt a közszférához, a politikai vezetéshez köthetőt vizsgálja a szervezet, azt, hogy az adott ország vezetése milyen mértékben él vissza a saját hatalmával, továbbá a közvagyonnal. Nem véletlen, hogy a Transparency International korrupciós rangsora a világon a legelismertebb, egyben legszélesebb körben használt korrupciós zsinórmértéke. A Transparency International 2012-ben felülvizsgálta az index összeállításához használt módszertant, hogy lehetővé tegye az egyes évek közötti összehasonlítást. Magyarországot az idén is tíz különböző alindex alapján vizsgálták. A kutatók a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát.

Az egész világon fertőz a korrupció

Az idei korrupciós rangsorhoz fűzött elemzői kommentár azt is kiemeli, hogy 2016 óta folyamatosan érzékelhető a globális visszaesés az igazságszolgáltatás hatékonysága és a jogállamiság érvényesülése terén. A glóbusz és az emberiség egészét szemlélve tehát visszaszorulóban van a demokrácia, amelynek pozícióját egyre fenyegeti a hódító tekintélyelvűség.

Ez azt is jelenti, hogy világviszonylatban még a demokratikus országokban egyre gyengül a fékek és ellensúlyok rendszere, akárcsak a kormányok ellenőrzésének hatékonysága. A kormányok aláássák az igazságszolgáltatási rendszereket, korlátozták a polgári szabadságjogokat, és mind kevéssé demokratikus stratégiákra támaszkodnak, főként a koronavírus válság kitörése óta.

Az állításokat a Transparency International azzal támasztja alá, hogy az index által mért 180 országból mindössze 28-ban javult a korrupció szintje az elmúlt tizenkét évben, 34 országban pedig sokat romlott. Miközben az első 25 helyezett országban mindössze az emberiség alig több mint tíz százaléka él, a korrupció tehát továbbra is közvetlenül vagy közvetve a legtöbb embert károsítja.