A NAPI Gazdaság cikke A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében a bérinfláció miatt aggódott, és „joggal” mutogat másokra, hiszen a nemrég nyilvánosságra hozott éves jelentésből kiderül, hogy a monetáris intézménynél az alapbérek tavaly mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek, miközben az éves infláció 3,9 százalék volt. Az MNB-nél bekövetkezett változások, elbocsátások nyomán a létszám tavaly 773 főre csökkent, vagyis egy év alatt több mint száz munkavállalójától váltak meg a jegybank. Ennek fényében már nem olyan meglepő, hogy a bérköltségek egymilliárd forinttal mérséklődtek, így erre a célra 8,5 milliárd forintot fordítottak – derül ki a jegybank 2006-os beszámolójából. A statisztikai adatok összevetéséből kiderül, hogy egy MNB-alkalmazott átlagos éves jövedelme bruttó 10,9 millió forint volt. A vezetői fizetések persze egy kicsit más tartományban mozognak: a tavasszal a jegybanktól távozó Járai Zsigmond, MNB-elnök nettó éves jövedelme 51,5 millió forint volt – derül ki a távozásakor benyújtott vagyonnyilatkozatából. (Az MNB vezető tisztviselőinek, mint általában minden választott tisztség betöltőjének – az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan –, évente egyszer, illetve kinevezéskor, valamint távozáskor vagyonnyilatkozatot kell tenniük.) Jövedelem szempontjából az új elnöknek, Simor Andrásnak komoly előrelépést jelent, ha megkapja Járai jövedelemét, ugyanis az új elnök leadott vagyonnyilatkozata szerint tavalyi bruttó jövedelme ötvenmillió forint volt. A jegybanktörvény az elnök fizetéséhez köti az alelnökök, a monetáris tanács tagjainak fizetését. Az alelnökök az elnök illetményének hetven százalékát, vagyis nettó 36 millió forintot kaptak tavaly, míg a monetáris tanács tagjai ennek felét, évi 18 millió forintot. A jegybanktörvény szerint az MNB elnökének – így vezető tisztségviselőinek – fizetése minden évben annyival emelhető, amennyi az arra az évre benyújtott konvergenciaprogramban szereplő inflációs prognózis. E programban 2007-re 6,2 százalékos inflációval számoltak, ám a tényleges infláció az előrejelzések szerint meghaladhatja a hét százalékot. Így az MNB elnökének és tisztségviselőinek is reálbércsökkenést kell elszenvedniük idén is – még ha nem is akkorát, mint a lakosságnak, igaz, a bázis is egy kicsit magasabb. Simor András jegybankelnök Király Júliát javasolta az MNB alelnökének, akinek feladatköre a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, az emissziós, valamint a piaci kockázatkezelési szakterületek felügyelete lesz. A jelölt személyével a miniszterelnök egyetért, és felterjeszti a köztársasági elnöknek kinevezésre - adta hírül az MNB. A jelenlegi alelnökök közül július 2-án jár le Auth Henrik és Adamecz Péter alelnöki mandátuma, Karvalits Ferencet 2007. március 27-én nevezték ki hat évre. Király a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a KSH-ban és az Országos Tervhivatalban dolgozott modellezőként, majd 1988-ban, alapításakor csatlakozott a Nemzetközi Bankárképző Központhoz, amelynek 1999 óta egyik vezérigazgatója, 2003 óta egyik tulajdonosa. Igazgatósági tagja volt többek között a Magyar Hitelbanknak 1995-ben, a K&H Banknak 2000-ben, valamint a Postabank elnöke is volt a hitelintézet privatizációja idején, 2003-ban. Simor már korábban jelezte: a jegybanktörvény tervezett módosítása után az MNB-nek a jövőben két alelnöke lesz.