Az amerikai nagykövet szerdai bejelentésének fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívja kormányzati delegáltjait – írta meg értesülései alapján a vg.hu, amelyekről azóta kiderült, hogy helytállóak voltak. 

David Pressman bejelentése szerint az Egyesült Államok szankció alá vonta a bank három felsővezetőjét és magát a pénzintézetet is, amelynek a központja Budapesten van.

A vezetők közül ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

Az amerikai diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”. A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Mint mondta, hogy az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.

Itt van a magyar bankár, aki amerikai szankciós listára került

Magyar vonatkozású szankciókat jelentett be az amerikai nagykövet: elsősorban a Nemzetközi Beruházási Bank részben orosz, részben magyar vezetése az érintett. David Pressman arról is beszélt, hogy Magyarország áttételesen táplálja az orosz hadigépezetet. Bővebben>>>

Azt is leszögezte, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele.

 

Közben megjött a kormányzati reakció is, amelyet szó szerint idézünk:

A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte.

A Kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.

Ezért a Kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium

A hvg.hu emlékeztet rá, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán a HírTV-ben arról beszélt: „illő tisztelettel üzenjük a nagykövet úrnak, hogy nem fogunk változtatni az álláspontunkon, mi a béke pártján állunk”.

A Nemzetközi Beruházási Bank pár éve nemcsak székhelyét tette át Budapestre, de Magyarország már a második legnagyobb részvényese is az oroszok után. Sőt, a háború kitörése után az összes európai uniós részvényes kilépett, így az EU-tagok közül egyedüliként maradhat benne. Már ha nem vonja vissza részesedését is.

Boros Imre, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, eddig pedig az NBB igazgatósági tagja szerdán este szintén a HírTV-ben arról beszélt, hogy jó ideje Magyarország az első számú részvényes, ezt azzal egészítette ki, hogy valójában a magyar tulajdoni hányad nagyobb az orosznál.

A tulajdonrésznek azért van jelentősége – írja a portál – mivel arra nagyon odafigyeltek, hogy a bank jogilag nehogy tényleg orosz legyen, vagyis az orosz tulajdonrész maradjon szigorúan 50 százalék alatt. Ha ugyanis afölé menne, akkor automatikusan vonatkozna rá minden, az orosz cégekkel szembeni szankció. Az orosz tulajdoni rész valahol 40 százalék fölött, 50 alatt volt – csakhogy aztán Románia, Csehország és Szlovákia, majd Bulgária is kiszállt, így pedig máris nehezebb lett kihozni a matekot – jegyzi meg a hvg.hu

Ha a kilépők nélkül számolunk, akkor Oroszország aránya felugrik 50 százalék fölé. A nemrég kiszivárgott dokumentumok szerint egy elég furcsa megoldást választottak: az oroszok a saját tőkéjük egy részét alárendelt hitellé alakíthatták át. Ez egy szokatlan művelet, a lényege az, hogy így bent marad az orosz pénz a bankban, de a tulajdoni rész számításakor az alárendelt hitelt nem kell figyelembe venni, ez alapján a magyar hányad 25,27 százalék, az orosz pedig 45,44.

Amikor tavaly Oroszország megtámadta Ukrajnát, Szijjártó Péter azt mondta:

"a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. Ez a jelek szerint elérkezett,

bár az USA szankciói nem európai szankciók, és az az Euroclear sem EU-testület (hanem egy belga cég alá tartozó, a belga bankfelügyelet szabályai szerint működő vállalat), amely az eddigi legsúlyosabb döfést bevitte a Nemzetközi Beruházási Banknak azzal, hogy zárolta a „kémbanknak” csúfolt intézmény eszközeit, méghozzá az EU-s szankciókra hivatkozva. 

Írnak arról is, hogy

az orosz alapítású bank igazából tetszhalott állapotban van: mivel nem fér hozzá a forrásaihoz, a hitelezését felfüggesztette, a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, így aztán egyre közelebb kerül a csődhöz.

Még a szankciók bejelentése előtt a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: a bank „rendkívül nehéz helyzetben van”, „nem tudom, hogy megmenthető-e”. Egy hónappal később egy másik kormányinfón már arról beszélt, hogy folynak tárgyalások Szerbiával, egy új ország belépésétől függ, mi lesz a bank sorsa.