A gyorsan változó vámpolitikai tervek növelték a bizonytalanságot a világgazdaságban – írja a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek továbbra is „elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. Mint írják, a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az MNB szerint 

  • az első kereskedelempolitikai megállapodások a piaci elemzésekben vártnál kedvezőbbek, így az Egyesült Államokban mérséklődött a recesszió kockázata;
  • az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok élénkíthetik a növekedést a következő években, tompítva a lassuló nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen hatásait.

A magasabb vámok az Egyesült Államokban emelik az inflációs várakozásokat, míg Európában egyelőre mérsékeltebb árhatások várhatók – írja az MNB, mely szerint a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a magas szinten alakuló világpiaci élelmiszerárak, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek. Az alacsonyabb energia- és nyersanyagárak rövid távon mérséklik a nemzetközi inflációt – teszik hozzá.

Megérkezett az MNB döntése a kamatokról

A Varga Mihály vezette jegybank az elemzői várakozásoknak megfelelően ezúttal sem nyúlt az alapkamathoz. Bővebben >>>

Globálisan jobb a helyzet, mint volt

A jegybank szerint a globális befektetői hangulat javult: 

  • főbb tőzsdeindexek emelkedtek, 
  • a költségvetések jelentős finanszírozási igénye miatt mind az amerikai, mind az európai hosszú hozamok növekedtek;
  • a Fed változatlanul tartotta az irányadó kamatának célsávját májusban, míg a jegybanktól várt kamatpálya felfelé mozdult el;
  • az EKB irányadó rátájára vonatkozó piaci várakozások szintén feljebb kerültek;
  • a régiós jegybankok közül a cseh 25 bázisponttal, a lengyel pedig 50 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját májusban, miközben a román jegybank változatlanul tartotta az alapkamatot.

Varga Mihály: Türelmes és óvatos marad a jegybank

A jegybank előzetese alapján az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső részén alakulhat – fogalmazott Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a keddi kamatdöntés utáni tájékoztatón. Elhangzott, hogy a nemzetközi piaci hangulat javult, az energia- és nyersanyagárak enyhén emelkedtek (ez a nemzetközi inflációs folyamatokra nézve kedvező). A vezető jegybankok várható kamatpolitikájára vonatkozóan a várakozások fölfelé mozdultak el az elmúlt egy hónapban.Varga Mihály beszélt a magyar makrogazdasági folyamatokról is: az inflációval kapcsolatban továbbra is érdemi kockázatokat azonosított a jegybank. A vámintézkedések növelheti az inflációt, az energiaárak kismértékben csökkenthetik. Az áprilisi infláció – 4,2 százalék – az MNB várakozásai szerint alakult, ami viszont gond, hogy a piaci szolgáltatások inflációja magasan maradt, 7,8 százalékon. A hazai inflációs folyamatokban tehát számos figyelmeztető jel maradt. Ezek miatt a lakossági inflációs várakozások még mindig túl magasak.Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika szükséges – ismételte a korábban is hangoztatott üzeneteket az MNB vezetője. Megismételték, hogy a szigorú monetáris kondíciók fenntartása továbbra is indokolt. Utóbbira enyhén erősödött a forint az euróval szemben.A sajtótájékoztatón felmerült kérdésként, hogy az első negyedéves roppant gyenge GDP adat után az előzetes adatok alapján a jegybank hogyan látja a második negyedéves gazdasági aktivitási kilátásokat. A második negyedévről csak részadatok állnak rendelkezésre, így korai lenne válaszolni a kérdésre – mondta az elnök, aki emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi 12 negyedévből 7-ben csökkent a GDP, ennek hátterének feltárása mélyebb elemzést igényel, véli Varga Mihály.

Mindeközben a magyar gazdaság az első negyedévben stagnált éves összevetésben: a várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítményt rontotta az ipar és az építőipar, míg pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások. Márciusban a hazai kiskereskedelmi forgalom enyhén növekedett. A fogyasztói bizalom változatlanul visszafogott. A foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas, miközben tovább enyhült a munkaerőpiac feszessége. A bérdinamika 2025 elején általánosan lassult – olvasható a jegybanki kommünikében.

A hazai hitelpiacot továbbra is kettősség jellemzi a jegybank szerint: 

  • márciusban folytatódott a lakossági hitelezés élénkülése,
  • miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt.

Várakozásaik szerint a háztartási hitelállomány éves növekedése tovább gyorsulhat idén, míg a vállalati hitelezés ütemében az év második felétől várható fellendülés. A hazai bankok tőkeellátottsága erős és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad – teszik hozzá.

Már nem várható érdemi csökkenés az inflációban

Áprilisában az infláció 4,2 százalékra, a maginfláció 5 százalékra mérséklődött. Az éves fogyasztóiár-index csökkenéséhez a termékek széles köre hozzájárult. A jegybank közölte azt is, hogy az élelmiszerek esetében az átárazás elmaradt a historikus átlagtól, részben az árrések március közepén bevezetett hatósági korlátozása következtében. Mind a lakossági, mind a vállalati árvárakozások csökkentek, azonban továbbra is magas szinten alakulnak. A várakozások mérséklése kulcsfontosságú az inflációs cél elérése szempontjából.

Az áremelkedés üteme a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul

– közölte az MNB. Tehát a mostani – áprilisi –, 4,2 százalékos infláció további csökkenésére nem nagyon számíthatunk, lévén, hogy a toleranciasáv teteje 4 százalék.

Hozzáteszik, hogy az alacsonyabb világpiaci olajárak hatása megjelent a hazai üzemanyagárakban. Az érintett élelmiszerek mellett a háztartási cikkek egy részére is kiterjesztett hatósági árréskorlátozás, valamint a telekommunikációs és banki szereplők önkéntes árazási vállalásai szintén mérséklik az inflációt. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája az év egészében magasabb infláció irányába hat.

Kapcsolódó