Az eredetileg május 31-ig hatályba léptetett árrésstop mielőbbi kivezetését szorgalmazza az Országos Kereskedelmi Szövetség. Azt írják közleményükben, hogy a GKI hatástanulmányát, amely az ő megbízásukból készült, a kormány rendelkezésére bocsátotta.

Leszögezik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival szemben az OKSZ soha nem állította, hogy ne csökkentené az árréstop közvetlenül az érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy hogy ne lenne az inflációra direkt hatással.

Ezzel szemben a GKI tanulmánya azt támasztja alá, hogy az intézkedés mellékhatásai nem jók a vásárlóknak sem, a GDP növekedés esélyeit rontják, és a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel is ellentétesek. Ha pedig a rendszer minél tovább marad fenn, annál erősebben jelentkeznek a mellékhatások.

Az OKSZ az említett hatástanulmány alapján rámutatott arra, hogy a nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet, illetve üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot.

Magyarországon 400 olyan település van, ahol nincs élelmiszer bolt, és további több száz településen nem lehet elvégezni egy nagybevásárlást. A KSH adatai alapján tavaly 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység zárt be, ami nem nevezhető sikernek az OKSZ szerint, és idén még akár növekedhet is ez a szám.

Az OKSZ szerint csökken a kiskereskedelem beruházási képessége is, ami miatt a kiszolgálás minősége romlik vagy nem javul, és a szektorban foglalkoztatottak száma is csökken. Hozzáteszik, hogy torzulnak a termékpályák, aminek importnövelő hatása van, ez pedig mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, ezen keresztül pedig a GDP csökkenéséhez vezet.

Ezeket a torzulásokat pedig évekbe telik helyreállítani.

Az OKSZ kiemeli továbbá, hogy a működési veszteséggel járó forgalmazás a fejlesztési és beruházási források elapdásához vezet, ezen keresztül pedig nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában. Ezen felül, miután az érintett termékeket adminisztratívan árazzák, a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt veszteség ér.

Hozzáteszik, hogy az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik.

Az OKSZ a fentikre hivatkozva azt kéri, hogy a további károk és a negatív hatások elkerülése érdekében a kormány vezesse ki az árrésstopot május 31-én. Ugyanakkor arra az esetre is fogalmaztak meg javaslatot, ha a kormány az óvatos kivezetést pártolná inkább:

  • Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras, azaz az adott kategória legolcsóbb termékének árrését maximum 10 százalékban korlátozzák a kereskedők augusztus 31-ig bezárólag. Az OKSZ szerint ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.
  • A másik javaslat fokozatos kivezetesére ad opciót: 2025. június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória, 2025. július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória, 2025. augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerülnek kivezetésre az árrésstop hatálya alól.

A makrogazdasági pálya romlik, de egyre többet várásol a magyar

Miközben a magyar gazdaság teljesítménye alulteljesít, a fogyasztás élénkül, és a tech szektor stabil növekedést mutat. A lakosság továbbra is árérzékeny, de – többek közt – a reálbér-növekedés miatt már egyre többen és többet költenek a boltokban.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó