A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A Nemzetgazdasági Minisztériumban készült, és csak a szakszervezeti tiltakozásokat követően pénteken nyilvánosságra hozott új Munka törvénykönyve tervezete alapvetően alakítaná át a munka világát. Összességében elmondható, hogy alig néhány ponton tartotta meg a korábbi szabályozást, a sokat említett egyszerűsítés pedig csak a korábbi tételes szabályozás általánosítását, illetve a bírói joggyakorlat munkaadók számára kedvező döntéseinek átültetését jelenti.

Kapcsolódó

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné. A jövőben nem az alapszabadság nőne, hanem a pótszabadnapok száma, a jelenleginél kisebb mértékben, és későbbi életkorhoz kötve. A vasárnapi munkavégzést ugyan nem tiltaná a törvény, azonban az ötvenszázalékos bérpótlék általános szabályként történő bevezetése erősen ösztönöz a kisebb mértékű foglalkoztatásra, különösen azzal összevetve, milyen jelentős kedvezményt ad a jogalkotó a folyamatos munkarendben foglalkoztatóknak az éjszakai pótlék 15 százalékra csökkentésével. Nem tiltaná a munkaszüneti napon való munkavégzést sem, mindössze százszázalékos bérpótlék megfizetéséhez kötné.

A tervezetből hiányzik a munkaerő-kölcsönzés részletes joganyaga. Újdonság, hogy a tervezet bevezeti a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy fogalmát: az érintett nem munkaszerződés alapján végez ugyan munkát, azonban a munkavégzés rendszeres és tartós, és emellett egyéb kereső foglalkozás nem végezhető.

Hosszabb távon bizonytalanságot okoz a tervezet, mivel egyrészt a magánmunkajogi szabályozás minél szélesebb körű elterjedése, illetve a felek közti megállapodások minél nagyobb arányú alkalmazása érdekében a korábbinál jelentősebb mértékben támaszkodik az általános polgári jogra − márpedig jelenleg is zajlik a Polgári törvénykönyv megújítása.