94,6 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége februárban az egy hónappal ezelőtti adathoz képest, így az év tizenegyedik hónapjának végén a magyaroknál lévő készpénz értéke megközelítette a 9333 milliárd forintot.

Egy év alatt 500,9 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami még 20 ezer forintosokkal számolva is több mint 25 millió darab új papírpénz kibocsátását jelenti. Bár ennél nagyobb mértékű emelkedés látszik 2023 novemberről 2024 novemberre, ahol 731,7 milliárd forint volt a bővülés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A parlament törvényalkotási bizottsága a Magyar Bankszövetség tiltakozása ellenére fogadta el az ingyenes ATM-es készpénzfelvételi limit emeléséről szóló javaslatot. A törvényjavasalat elfogadásához még az országgyűlési szavazásra vár. Ha elfogadják, akkor a 12 éve változatlan havi limit a duplájára emelkedik a jelenlegi 150 ezerről 300 ezer forintra.

A készpénz népszerűsítése egybevág a kormánytagok korábbi kommunikációjával is, akik úgy tűnik, inkább a kézzel fogható pénzt preferálják:

  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta egy interjúban, hogy „készpénz, mindig”;
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy teljes személyiségprofilt fel lehet állítani egy emberről, ha kártyával fizet;
  • de még Orbán Viktor miniszterelnököt is lencsevégre kapták kezében egy köteg pénzzel.

Eddig nem volt fontos

2014 februárjában vezették be a két alkalommal, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt, amellyel bármely hazai ATM-ből vehetünk fel készpénzt. A jogszabály bevezetésének célja az volt, hogy mindenki ingyen felvehesse a bankból legalább a fizetését.

A nettó átlagkereset 2014-ben még 156 ezer forint volt, most már azonban több mint háromszorosa, 479 500 forint

a statisztikai hivatal számai szerint. Eljárt tehát az idő az Orbán-kormány „pénzügyi rezsicsökkentésnek” nevezett kezdeményezése felett, ma már sokkal inkább csak egy hangzatos kampányszlogen. Valószínűleg pont emiatt változtatnak most a limiten.

Egy átlagember már nem jó ideje nem tudja felvenni a havi fizetését, sőt még a minimálbért keresők sem, ugyanis még az ő nettó fizetésük is havi 193 382 forint 2025-ben. Úgy tűnik, a jogalkotóban ezi dáig fel sem merült a kérdés, hogy emelni kellene ezt az összeget.

A bankok rosszul járnak

A Bankszövetség úgy érvelt a törvényjavasalat ellen, hogy a tranzakciós illeték 0,9 százaléka miatt a változás valójában a banki költségek új formáját jelentheti, amelyet az ügyfelek más módon fizetnek majd meg. Ehelyett adócsökkentést javasolnának, mert az intézkedés nem csökkenti a készpénzfogyasztás költségét azon ügyfeleknél, akik ritkán használnak ATM-et.

Ha egy ügyfél kihasználja a maximum készpénzfelvételi limitet, akkor a bankok tranzakciós illetékfizetési kötelezettsége havi 1350 forintról 2700 forintra emelkedik.

Nem beszélve arról, hogy a bankokat ATM-telepítési kötelezettséggel is sújtja a kormány, amely a szakma szerint közel sem nevezhető indokoltnak. Ezzel kapcsolatban egyébként több hitelintézettel közösen terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az OTP Bank, azt kérve, hogy állapítsák meg az automaták telepítéséről szóló jogszabályok egyes rendelkezéseinek alaptörvénybe ütközését.

Mindenkinek jobb volna a kevesebb készpénz

A készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt. Ahogy arról mi is rendszeresen írunk, a magyarok túlnyomó része (körülbelül 50–60 százalék) a bankkártyát preferálja.

Érdekes egyébként, hogy a spanyolok, az olaszok, a japánok és a németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, náluk 80 százalék felett van a felhasználók aránya a felnőtt lakosságban – mutat rá a World Cash Report, amelyből az is kiderül, hogy továbbra is a készpénz a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen.

A kormánypárt részéről az volt a kommunikáció igen sokáig, hogy vissza kell szorítani a készpénzmennyiséget Magyarországon. Ennek több előnye is lenne:

  • visszaszorulhatna a fekete- és szürkegazdaság;
  • kevesebb pénzt vinne el a költségvetésből a készpénz kibocsátása és forgalomban tartása;
  • illetve sokkal egyszerűbb és gyorsabb is lehetne a fizetés.

Tartalékolnak, magas a forintlikviditás

A külföldi követelések átlagos állománya csökkent, míg hó végi állománya növekedett novemberben. Mind az átlagos, mind pedig a hó végi állományt csökkentette a forint erősödése, míg az arany árfolyamának változása a hó végi állomány esetében a növekedés irányába hatott – derül ki a jegybank publikációjából.

A bankrendszer tartalékszámláinak átlagos egyenlege 8 105 novemberben, ami 4745,8 milliárd forintos túltartalékolást jelent az előírt kötelező tartalék 3359,2 milliárd forintos összegéhez képest. Novemberben bővült a bankrendszer forintlikviditása, amely a hitelintézetek folyószámlabetétei és az MNB által kibocsátott kötvények átlagállományának növekedésében tükröződik.

A központi kormányzat betéteinek átlagos állománya csökkent a hónapban. A külföldi kötelezettségek átlagállománya ugyancsak csökkent novemberben.