Puszta diplomácia, reprezentáció ma már nem elég, azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a külügyi apparátusokat a gazdasági célokkal összekapcsolva működteti, ez jelzi a minisztérium nevének változása is - mondta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki szerint a válság óta a külgazdasági erőviszonyok átrendeződtek, új növekedési központok alakultak ki.

Pana elmondta, hogy a recessziónak köszönhetően gyorsabban kell alkalmazkodnunk a változó körülményekhez. 2010-et követően a kormány célkitűzése az volt, hogy hazánk legyen az EU termelési központja, 2014-ben ez úgy változott, hogy az innováció erősítésével bárki megtalálhassa számításait az országban.

A 10 legnagyobb exportpiac adja jelenleg az export kétharmadát, ami nagy kockázatot és függést jelent, amit csökkenteni szeretnének - közölte Pana, így idővel szeretnék elérni a kivitel 33 százaléka legyen EU-n kívülre menjen. Ennek keretében hirdették meg a keleti-nyitást, így mára szorosabbra fűztük a kapcsolatainkat többek közt Oroszországgal, Belorussziával (velük hamarosan aláírhatunk egy beruházásvédelmi megállapodást), Ukrajnával (ezen belül főképp Kárpátalja), Azerbajdzsánnal, Kínával, Japánnal, Dél-Koreával, Vietnammal, Törökországgal, Szíriával, Izraellel, de újranyitottuk a diplomáciai képviseletünket Afrika több részében is.

Pana szerint az is gondot okoz, hogy a magyar kivitel nagy részét a transznacionális vállalatok adják, amivel szemben a magyar kkv-k mindösszesen 18-20 százalékkal veszik ki az exportból a részüket. Ennek érdekében a kormányzat célja, hogy a jelenlegi 2500-3000 exportképes cégből, 2018-ban 12 ezer legyen.

Az áruszerkezetet nézve elmondható, hogy a gépipar adja a kivitel felét, de dinamikusan nő többek közt a gyógyszeripar, a húsipar és vegyipar is - emelte ki Pana, aki hozzátette: jelen állás szerint a járműipar, az egészségipar és a gyógyszergyártás számít kiemelt szektornak, de nagy lehetőségek állnak a mezőgazdaság az infokommunikáció, vízgazdálkodás, hulladékkezelés és a különböző szolgáltatások előtt is.

Van olcsó hitel is

Az exportösztönzés ebben a helyzetben különösen fontos, márpedig 2012 harmadik negyedévétől jelentősen javultak a hitelfeltételek a cégek szempontjából, a javulás idén is szinten maradt. - mondta előadása során Nátrán Roland, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatója.

Az exportélénkítési hitelprogram (ehp) főképp a kkv szektor versenyképességének erősítését tűzte ki célul, de fontos az export által létrejövő munkahelyteremtés, a kkv-k exportpozíciójának javítása, illetve a bankrendszer hitelezési képességének és készségének erősítése is - mondta Nátrán. Idén márciusban 21 hitelintézeti partnerrel 1 milliárd eurós kerettel működött a program - ennyi összegre szerződtek már le a partnerek. Mivel azonban felülről nyitott összegről van szó, ezért ez az összeg bármikor növelhető - emelte ki az Eximbank vezetője. Az ehp árazását nézve azt látjuk, hogy 4 százalékos a maximális marzs amit a hitelintézetek használhatnak, ennek célja, hogy a mikrovállalkozások is hozzájussanak a lehetőséghez. Az átlagos felár azonban elmaradt ettől, 1,89 százalék volt az eddig eltelt időszakban - mondta Nátrán.

Idén már lízingfinanszírozásra is van lehetőség is, aminek bevezetésére azért volt szükség, mert megvolt rá a piaci igény. Jelenleg kilenc csatlakozó hitelintézeti partner van, akik 181 millió euróval dolgoznak. Ez az összeg is felülről nyitott. Szintén újdonság a hitelfedezeti garanciaprogram: ennek célja a kockázatok részbeni átvállalása és nagy előnye, hogy gyorsan, akár néhány nap alatt is elbírálhatják az igényeket.

Az Eximbank által nyújtott pénzügyi szolgáltatások idén 0,8, jövőre pedig 1 százalékkal járulhat hozzá a magyar GDP-eredményekhez - mondta Nátrán, aki szerint idén közel 100 milliárd, 2015-ben pedig 123 milliárdnyi adóbevételhez juthat ennek köszönhetően a költségvetés.

Néha könnyebb keleten

Amikor valaki exportban gondolkodik, akkor a legelső fázis a kutatás, ezt követheti csak a networking, azaz, amikor már kapcsolatokat építünk ki - mondta Tóth Attila, a CÉH-csoport elnök-vezérigazgatója. Egy országnál tehát először azt vizsgálják, hogy mik egy adott ország adottságai, de egyre többször nézik azt, hogy van-e pénzük, vagy egyáltalán van-e olyan program - pl. kórház, vagy lakásépítés - amiben részt lehet venni. Fontos szempont az is, hogy milyen a versenykörnyezet, tenderezni kell, vagy kiválasztási alapon történik az üzletkötés. A kulturális egyezőségek is nagyon fontosak, például vannak olyan keleti országok akik rokonokként tekintenek a magyarokra, így pedig egészen máshogy állnak hozzá az üzletkötéshez, mint például a nyugat-európai cégek.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház egyfajta franchise-rendszert működtet, hiszen mindig megtalálta azokat a helyi partnereket, akiknek például megvan a kapcsolatrendszere a döntéshozókkal és persze valamilyen szinten kötődnek Magyarországhoz - emelte ki Kerekes György, a szervezet vezetője.

Kereskedőházakat az EU-n kívül hoznak létre, jelenleg 20 országban van működő iroda, ez az év végéig 25-re nő. Jövőre fejezik be a hálózatépítést, ekkor már 40 országban lesz folyamatos képviselet. Mindenhol együtt dolgoznak a gazdasági diplomatákkal, ők nem tudnak üzletet kötni, de tudnak segíteni például az engedélyezési megoldások során.