Az idei év első félévében összesen 2509 milliárd forint értékű árut forgalmazott a bolti és csomagküldő kiskereskedelem, amiből a júniusi eladások értéke 476 milliárd forint volt - áll a KSH ma kiadott jelentésében. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első hat hónapban 2,9 százalékkal, júniusban 5,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Utóbbin belül a vegyes termékkört forgalmazó (a hipermarketeket és szupermarketeket is tartalmazó) üzletek értékesítési volumene 5,5 százalékkal, az élelmiszer-szaküzleteké pedig 4,4 százalékkal nőtt. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának bővülési üteme folyamatosan az átlagost meghala-dó volt: az első hat hónapban 6,4 százalékkal, júniusban 6,0 százalékkal nőttek az eladások az előző év azonos időszakához képest. Júniusban a legdinamikusabban az illatszer-kiskereskedelem forgalma bővült az előző év azonos hónapjához képest. Dinamikusan emelkedett a textil-, ruházati és lábbeli-, a könyv-, újság-, papíráru-, valamint a kisebb súlyú használtcikk- és csomagküldő kiskereskedelem változatlan áras forgalma is. Az átlagostól elmaradóan növekedett az iparcikk jellegű vegyes, a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-, valamint az egyéb iparcikk-kiskereskedelem értékesítési volumene. A hazai kiskereskedelmi forgalom jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számított (kiigazítás nélküli) volumene az első hat hónapban 3,1 százalékkal, júniusban 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Eurostat előzetes becslése szerint az Európai Unióban júniusban 1,7 százalékkal bővült a kiskereske-delmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához képest, munkanappal kiigazítva; az eurózóna országaiban a növekedés ettől elmaradó, 0,9 százalékos volt. A még nem minden országra publikált adatok szerint a legmagasabb növekedést a litván (13,6%), a dán (9,6%), a svéd (9,5%) és a szlovák (8,1%) kiske-reskedelem érte el. Németországban 0,5 százalékos, Franciaországban 0,8 százalékos, az Egyesült Királyságban 2,0 százalékos növekedést regisztráltak. Visszaesés Luxemburgban (1,8%) következett be. 2005-ben megtört a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelemben az előző években megfigyelt dinamikus növekedése, főként az újszemélygépkocsi-eladások visszaesése következtében. Az első félévben közel 3 százalékkal maradt el az értékesítés volumene az egy évvel korábbitól, júniusban pedig az előző évi szintet érte el. A gépjárműüzemanyag-eladásokat inkább az emelkedő olajár érintette negatívan. Az első félévben mindössze 1,6 százalékkal, júniusban 1,4 százalékkal növekedett az értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A szokásos rend szerint megtörtént a 2005. I. negyedévi adatok felülvizsgálata, a pótlólag beérkezett, valamint javított adatokkal való ismételt feldolgozása, becslése. Az előzetesen publikálthoz képest a véglegesített negyedéves összesített kiskereskedelmi forgalom értéke 0,6 ezrelékkel csökkent, a tevékenység-csoportonkénti volumenindexek kismértékben elmozdultak. A felülvizsgált adatokból számított országos kiskereskedelmi forgalom területi megoszlására továbbra is a közép-magyarországi régió (38,3%) - ezen belül Budapest (26,6%) - kiemelkedő és továbbra is növekvő tendenciájú részesedése a jellemző. A többi régió egyenként 9-12 százalék közötti súlyú volt az I. ne-gyedévi országos kiskereskedelmi forgalomból. Az országos átlagnál gyorsabban - a központi régión túl - csak Észak-Magyarország kiskereskedelme fejlődött. A többi régió növekedési üteme 2,6 és 3,8 százalék között mozgott.