A bankok a végtörlesztés lehetősége miatt a legjobb adósaikon 340 milliárd forintot vesztettek, ebből nagyjából meg lehetett volna oldani az összes devizahiteles problémáját - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Napi Gazdaság mai makrokonferenciáján. Az összegből végül megközelítőleg 100 milliárdot írhattak le a bankadón keresztül. Olyan súlyos károk érték a bankrendszert, hogy jelenleg nem képes és nem is akar hitelezni.

Vértes szeirnt pénzügyi krízisre nem kell számítani, a tapasztalatok szerint a finanszírozási válságot előbb előzi meg egy kormányválság. Ez várhatóan 330-350 forintos euróárfolyamnál merülhetne fel, de ha sikerülnek a tárgyalások a nemzetközi intézetekkel - és erre számít a GKI -, azt követően pedig várhatóan a 265-290-es sávban alakulhat a kurzus.

A probléma alaptermészete politikai

Jogbizonytalanság uralkodik Magyarországon, így a probléma alaptermészete elsősorban politikai, és csak másodsorban gazdasági - vázolta Vértes. Így a hatalmas bizalomvesztés is erre vezethető vissza és csak aztán a hazai fundamentumokra. Várhatóan azonban idén elkezdődhet a helyreállítási periódus.

Jelenleg egyelőre sem a költségvetés, sem az államadósság nincs fenntartható pályán, ha az egyszeri, nem fenntartható tételektől eltekintünk. Az adókiengedés ellenére sem növekedett a gazdaság: ha nem volna a mezőgazdaság bázishatás és időjárás által hajtott növekedése, csökkenne a GDP. Az intézményrendszert és a gazdaságpolitikát egyaránt helyre kell állítani - fogalmazott Vértes, aki szerint jelenleg bármit megszavazhat egy napon belül a parlamenti kétharmad, intézményi kontroll nélkül.

A megszorítás és a recesszió éve jön

2012 a megszorítás és a recesszió éve lesz. Azt kell most a magyar kormánynak megtenni, amiről megígérte, hogy nem teszi meg. Ez az eddigieken felül még 1000 milliárd forint tartós megtakarítást, majd jövőre még 300 milliárd forint további kiigazításra lesz szükség. Ez nem végrehajthatatlan és a GKI azzal számol, hogy ezt végre is hajtja a kormány. Idén így 1,5 százalékkal eshet vissza a gazdaság.

Nemzetközi szinten azt látjuk, hogy az összes EU-s ország - leszámítva Görögországot - fiskális szabályokat vezetett be annak érdekében, hogy a költségvetési konszolidáció folyamatát stabillá tegye - mondta Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója.

Balatoni András

Magyarországon 2008-ban egy komplex rendszert vezettek be, amely azonban nem működött olyan sokáig, hogy meg lehessen ítélni eredményességét.

Egy költségvetési szabálytól azt várjuk el, hogy biztosítsa a fenntarthatóságot, egyszerű legyen, rugalmasan alkalmazkodjon a gazdasági ciklus helyzetéhez. A 2010 óta elfogadott szabály azonban nem tartalmaz számos olyan tényezőt, amelynek figyelembevétele sokat javítana a jogszabályon. Olyan apró parametrikus változásokkal, mint a potenciális növekedési ütem, a kibocsátási rés és az inflációs cél megfelelő figyelembevétele azonban sokat javítana a mostani adósságszabályon.