Akik fiatal korukban táboroztak Pesterzsébet szári üttörőtáborában, azok mindig érdeklődéssel fogadják a falu híreit, hiszen a vásári verekedések, kocsmázások és tábortüzek emlékei felejthetetlenné teszik a régi ottléteket. A mai Szár területen már az őskorban is éltek emberek, később kelták, rómaiak, hunok és régi magyarok lakták a vidéket, ahogy azt a temetkezési helyek is tanúsítják. A terület a Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. Szár (ősi magyar nyelven Saar) neve Taksony, Árpád fejedelem unokájának nevére utal, jelentése "kör", "kopasz". Hogy a szittya hagyományok tovább élnek a hagyománytisztelő faluban mi sem bizonyítja jobban, hogy nem szégyellik bajaikat a világ tudomására hozni. Persze az ősi magyar virtus nem tűri az egyszerű, mezei jajveszék világgá lehel-kürtölését. Ez ugyanis nem csak az ősők meggyalázását, de a derék utódok megszégyenítését is jelentené. Ennek elkerülése okán, a helység önkormányzata úgy döntött, hogy a már meglévő - Újbarokkal közös - saar-ujb.hu domainnév mellé (mer' ugye a szar.hu szóba sem jöhetett, ráadásul Újbarok településre is csak a szégyent hozta volna), bejegyezteti a szarbanvagyunk.hu nevet (lásd http://www.domain.hu/domain/varolista/abc.html). Kalapunkat megemelve tisztelgünk a bátor önkormányzat előtt, és kíváncsian várjuk, hogy a bányavidéki település vezetésének példájából tanulva mikor jegyezteti be a fővárosi önkormányzat a kutyaszarbanvagyunk.hu, a jobbmaegybusztendermintegytisztavaros.hu, esetleg mostmafellabbaliskihuzzukdemszkiregnalasat.hu címeket.