Svédország vezetésével újra erőteljes igyekezet mutatkozik az Európai Unióban a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti, azaz az uniós alapértékek súlyos megsértése miatti eljárás újraindítására – írja információi alapján a Politico.

A mechanizmus vége akár Magyarország szavazati jogának megvonása is lehet EU-s színtéren. 

Kapcsolódó

A svéd uniós ügyekért felelős miniszter, Jessica Rosencrantz hétfőn több kétoldalú találkozót is tartott annak érdekében, hogy megfelelő támogatást szerezzen az eljárás újbóli megindításához. A szóban forgó eljárás még 2018-ban kezdődött Magyarország ellen, de az megrekedt a meghallgatások szintjén.

A svéd kabinet egyelőre jegeli a témát nyilvánosan, ugyanis attól tartanak, hogy egy ilyen „támadás” pont Orbán Viktor politikai esélyeit növelné az áprilisi választásokon. Ezért inkább azt tervezik, hogy megpróbálják előkészíteni a terepet ahhoz, hogy amennyiben a választások után is a Fidesz maradna hatalmon, és továbbra is akadályozza a közös döntések meghozatalát, akkor léptessék a következő fázisba a jogállamisági eljárást.

De akad egy bökkenő: ha sikerül is eljutniuk addig a szintig, a végső szavazásnál még legalább a szlovák és a cseh miniszterelnök is az Orbán-kormány mellett szavazna, ezáltal megúszva az életbe léptetendő szankciókat.

„Felháborító hazugság” – kibuktak Orbán megjegyzésein a svédek

Svédország nekiment a magyar miniszterelnöknek, mondván, hogy „felháborító hazugságokat” terjeszt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, most összeomlik”. Bővebben >>>