Látványos fordulat rajzolódik ki a hazai banki csalásmegelőzés számaiban. Miközben az elmúlt években egyre kifinomultabb és nagyobb értékű visszaélési modellek jelentek meg – amit a 2023-ig meredeken emelkedő kárértékek is alátámasztanak –, a bankok saját védelmi rendszereinek megerősítése érdemben javította a szűrés hatékonyságát az elektronikus átutalások területén.

Egyre kevesebb támadás sikeres

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint

Kapcsolódó

a sikeres visszaélések aránya a kísérletekhez képest darabszámban a 2021. III. negyedévi 75,7 százalékról 2025. III. negyedévére 41,2 százalékra esett vissza. Értékben hasonló trend látszik: a csalók sikerességi rátája 68,8 százalékról 52,7 százalékra mérséklődött.

Ez nem pusztán arányjavulás: éves alapon a sikeres csalások száma 21,4 százalékkal, 4856-ról 3816-ra a hozzájuk kapcsolódó kárérték pedig 40,7 százalékkal, 6 milliárd forintról 3,55 milliárd forintra csökkent 2025 harmadik negyedévében. A háztartások esetében az egy csalásra jutó átlagösszeg a 2024. III. negyedévi 1,079 millió forintról 737 ezer forintra csökkent, de persze, ez az érték is rettentően magas. 

Az okok között a legfontosabb változást az jelenti, hogy a banki monitoring rendszerek egyre nagyobb arányban képesek még a tranzakció teljesülése előtt megállítani a gyanús utalásokat. 

Ugyanakkor fontos különbséget tenni a megvalósult csalások és az összes – tehát a még időben elhárított – kísérletek között. A ténylegesen lezajlott visszaélések esetében a kárviselés továbbra is jelentős részben az ügyfelekre hárul, elsősorban azért, mert a jelenlegi csalási módszerek sokszor az áldozatok aktív közreműködésére építenek. Nem ritka, hogy az ügyfél maga adja meg a biztonsági adatokat, sőt a csalók kérésére saját kezűleg indítja el a tranzakciót.

A tényleges ügyfélkár megfeleződött

Ez magyarázza, hogy 2021. III. negyedévében a megvalósult csalások közel 99 százalékát darabszámban és értékben is az ügyfelek viselték. A szabályozói környezet azonban közben szigorodott: az MNB pontosította a kármegosztás elveit, ami érzékelhetően mérsékelte a lakosság és a vállalatok tényleges terheit. 2025. III. negyedévében már a megvalósult károknak „csak” 80,6 százalékát terhelték az ügyfelekre, értékben pedig mindössze 63,8 százalék maradt náluk, a fennmaradó részt a bankok viselték.

A valódi előrelépés azonban akkor válik láthatóvá, amikor nem csak a megvalósult csalásokat, hanem az összes – tehát a még a tranzakció előtt megállított – kísérletet is bevonjuk az összehasonlításba. Ebben a „tág” mutatóban rajzolódik ki igazán a banki szűrőrendszerek erősödése:

míg 2021. III. negyedévében az összes támadás 75,1 százaléka után keletkezett tényleges ügyfélkár, addig 2025 őszére ez az arány 38,8 százalékra esett vissza. Értékben a viselt kár hányada 63,9 százalékról 45,6 százalékra csökkent,

ami már nem csak szabályozói hatást, hanem érdemi, operatív szintű csalásmegelőzési hatékonyságjavulást jelez.

A KVR bevezetése önmagában visszafogta a csalókat

A szűrési hatékonyság további javulásában kulcsszerep jut a Giro Zrt. által működtetett Központi Visszaélésszűrő Rendszernek (KVR). A rendszer 2025 júliusában indult, és 2026 januárjától már mesterséges intelligenciával elemzi a bankok által feltöltött átutalási tranzakciókat. A cél egy olyan, folyamatosan tanuló, központi védelmi réteg kialakítása, amely a pénzintézetek saját rendszereit kiegészítve gyorsabban és pontosabban azonosítja a csalárd mintázatokat.

Már a bevezetés ténye is érezhető hatással lehetett a piacra. A 2025. III. negyedéves adatokban megjelenő visszaesés részben annak is tulajdonítható, hogy az európai szinten is egyedülálló központi szűrőrendszer csökkentette a csalók magyar piac iránti „étvágyát”. Hogy ez tartós trenddé válik-e, azt a következő negyedévek statisztikái fogják igazolni.

Erősödő ügyféltudatosság

A számok ugyanakkor egy harmadik tényezőt is jeleznek: az ügyfelek tudatossága is javul. Az olyan ágazati összefogások, mint a Kiberpajzs program, egyre szélesebb körben hívják fel a figyelmet a tipikus csalási forgatókönyvekre. Ugyanakkor a védekezés súlypontja egyre inkább a banki infrastruktúrára és a központi szűrésre helyeződik át.

Összességében az átutalási csalások területén a trend egyértelmű: a támadások száma és komplexitása továbbra is magas, ugyanakkor a sikeres visszaélések aránya, valamint az ügyfelek által ténylegesen viselt kár mértéke érdemben csökken. Ha a KVR és a banki rendszerek fejlesztései a várakozásoknak megfelelően működnek, a következő időszakban a meghiúsított tranzakciók aránya negyedévről negyedévre tovább emelkedhet – ami a magyar pénzforgalom biztonságát is új szintre emelheti.