December végén a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 67,2 milliárd forint tartozása volt az egészségügyi intézményeknek, novemberben pedig 66,9 milliárd forint adósságról közölt adatot a MÁK. Tavaly az év utolsó hónapjában az egyetemi klinikákkal együtt 95,5 milliárd forintra ugrott a kórházak tartozása – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak. 

November végén az egyetemi klinikák és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézmények összesen 94,3 milliárd forint tartozást görgetnek maguk, december végére pedig ez az adósság 95,5 milliárd forintot ért el. A decemberi adat, hogy csekély mértékben nőtt az adósság novemberhez képest azt tükrözi, hogy év végén a központi költségvetésből plusz forrásokat kaptak egyes intézmények – tette hozzá Rásky László. Kiemelte, hogy beszédes adat az is, hogy például, hogy a Büntetés-Végrehajtás Egészségügyi Központjának csaknem negyed milliárd forintos adóssága lenullázódott. Emellett pedig vannak olyan intézmények is, amelyek felhasználták a tartalékaikat.

Így alakult az egyetemi klinikák tartozása 2025. december végén:

  • Szegedi Tudományegyetem: 8,5 milliárd forint;
  • Semmelweis Egyetem: 1,3  milliárd forint;
  • Pécsi Tudományegyetem: 9,9  milliárd forint;
  • Debreceni Egyetem: 8,6 milliárd forint;

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy 2025-ben 95 milliárd forint lett a kórházak adósság és ennyit is terveztek. Az egészségügyi kassza négyezer milliárd forint, ebből 95 milliárd forint a tervezett adósság, és ezt ki is fogják fizetik majd a kórház konszolidáció keretében. Takács Péter szerint még nem volt olyan év, hogy a beszállítók ne kapták volna meg azt a pénzt, ami járt nekik. 

Tavaly beépítettek plusz 150 milliárdot az egészségügy finanszírozásába, 2026-ban pedig Takács Péter szerint újabb 80 milliárd forint érkezik a rendszerbe, de lehet, hogy több is lesz – tette hozzá.

Kapcsolódó

Azt is elmondta, hogy egyeztettek a beszállítókkal, és a konszolidáció két részletben érkezik meg majd idén év elején.

Az egyiket várhatóan még januárban, a nagyobb részt, ami 85 milliárd forint körüli összeg azt pedig majd márciusban utalják át az intézményeknek, akik majd tovább utalják a beszállítóknak.

Zúgolódnak a beszállítók

Rásky László szerint a kórházak eszközbeszállítói, vagyis az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatainak tulajdonosai a kormányzati intézkedéseket lassúnak és elégtelennek tartják. Általános vélemény, hogy ha az állam szervezi az egészségügyet és 60 napban határozza meg a fizetési határidőt, akkor kutya kötelessége határidőre fizetni. Rásky László azonban hangsúlyozta, hogy azt komoly eredménynek tartja, hogy az elmúlt két évben történtek olyan pozitív lépések, amelyek hosszú távon jó irányba mutatnak.

Ugyanakkor kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a vállalkozások a legtöbb esetben az elvárt és korrekt mértékű fizetésemelést sem tudták kitermelni, plusz juttatásokra esetleg év végi pulykapénzre szinte nem volt lehetőségük. Nem túlzás Rásky László szerint azt állítani, hogy elfogyott a bizalom, amit csak hosszú évek munkájával lehet majd helyreállítani.

Nem jó hír, hogy 15 év után is a kórházi beszállítók utólag kapják meg a pénzüket. Ez pedig komoly bevételkiesést jelent a cégek számára, van ahol emiatt dolgozókat kell elbocsátani vagy hiteleket kell felvenni a cégeknek. Rásky László szerint a kórházi és a járóbeteg-ellátás évente nagyságrendileg ezer milliárd forintba kerül, és ennek az összegnek a 60 százaléka a bérekre megy el. A dologi kiadások körülbelül 400 milliárd forintot emésztenek fel.

A tavaly év végéig felhalmozódott közel 100 milliárdos adósság azt jelenti, hogy a cégek átlagosan a bevételeik negyedéhez nem jutnak hozzá év közben. Mivel az orvostechnikai beszállítók mindig a sor végén vannak, ez a bevételkiesés a kórházi eszközbeszállítók esetében, akár az 50 százalékot is elérheti. Így nem lehet működni

 – tette hozzá a szakmai szövetség főtitkára.

Ugyanakkor Rásky László bizakodó, úgy fogalmazott, ha az idei évben megérkezik az egészségügybe az a plusz 80 milliárd forint forrás, amiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is beszélt, akkor az további segítséget jelent az ágazatnak. Az OSZ főtitkára arra számít, hogy 2026 év végéig 30–35 milliárd forint lejárt adósság lesz a kórházakban. Ha ez nem lesz nagyságrendekkel nagyobb, akkor mindenképpen olyan helyzet áll elő, amikor higgadtabban lehet értékelni az elmúlt két év kormányzati lépéseit, és meghatározni, hogy milyen további döntésekre van szükség a fenntartható finanszírozás érdekében.