A csoportfinanszírozásra vonatkozó szabályokat egy 1998. január 1-jén életbe lépett novella iktatta a törvénybe. E szerint csoportfinanszírozásnak minősül az anyavállalatnak leányvállalataival, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti - a likviditás biztosítása érdekében - közösen végrehajtott pénzügyi műveletei. A módosítást megelőzően a csoportfinanszírozás nem minősült pénzkölcsönnyújtásnak, ezért nem igényelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyét. Ezen jogalkotói "engedmény"-t kihasználva a gazdasági élet szereplői - különösen a transznacionális gazdasági tevékenységet folytató társaságok - előszeretettel éltek a szabály által biztosított lehetőséggel és annak kereteit felhasználva különféle finanszírozási konstrukciókat alakítottak ki csoporton belüli pénzügyi folyamataik megkönnyítése érdekében. A módosítás alapján azonban a csoportfinanszírozási tevékenység 2010. január 1-je óta pénzkölcsön nyújtásának minősül, amelyhez - feltéve, hogy azt üzletszerűen végzik - a PSZÁF előzetes engedélye szükséges. Az előbbiek mellett a törvény rendelkező része (3. § [12] bekezdés) is kiegészült egy új rendelkezéssel, amely szerint pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozások csoportfinanszírozást a felügyelet engedélye nélkül végezhetnek. Ez a rendelkezés nem magyarázó, hanem a Hpt. fő szabályaként kapott helyet a törvényben. Azzal, hogy a melléklet szerint a csoportfinanszírozás egyértelműen engedélyköteles tevékenység, viszont a főszabály szerint engedély nélkül végezhető, egymásnak ellentmondó szabályok léptek életbe. Ez nyilvánvalóan a csoportfinanszírozás intézményrendszerének átláthatatlanságát eredményezi. A helyzetet nehezíti, hogy a módosítás nem tartalmaz átmeneti szabályt arra nézve, hogy a 2010. január 1-jét megelőzően létrehozott konstrukciók vajon mentességet élveznek-e az engedélyeztetési kötelezettség alól vagy sem. A szabály a PSZÁF illetékes munkatársai szerint részben adózási megfontolások, részben pedig az EU tagországokban működő felügyeletek javaslata alapján került törvénybe iktatásra, ugyanis egyes csoportfinanszírozási konstrukciók segítségével az annak keretein belül folytatott finanszírozási tevékenységek kikerülhettek az adott felügyelet látóköréből, amely ellentétesnek mutatkozott a piacbiztonság érdekeivel, ugyanakkor bizonyos adózási szempontok alapján is aggályosnak voltak mondhatóak. A szabály törvénybeiktatására tehát van/volt megfelelő indok, azonban a fent jelzett ellentmondást fel kell oldani, hiszen az alkalmazandó jogi rendelkezéseknek világosnak és az érintett piac szereplői számára követhetőnek kell lenniük (különös tekintettel arra, hogy az engedélyeztetéshez tőke-megfelelési kötelezettségek is fűződnek). A Felügyelet a Nemzetgazdasági Minisztériummal karöltve ezért jelenleg olyan ajánláson/állásfoglaláson dolgozik, amely - az előzetes tájékoztatás szerint - a felvetett ellentmondást azzal kívánja rendezni, hogy kimondja: - a módosítás hatálybalépését megelőzően létrehozott csoportfinanszírozási struktúrák továbbra is PSZÁF-engedély nélkül működhetnek; - a módosítás hatálybalépését követően létrehozott csoportfinanszírozási struktúrák esetében szintén lehetőség van arra, hogy azokat a csoporton belül kiválasztott társaság felügyeleti engedély nélkül végezze; - ha azonban a csoport anyavállalata székhelyének adózási jogszabályai ezt megkövetelik, akkor a finanszírozást végző társaság engedélyért folyamodhat a felügyelethez a csoportfinanszírozási tevékenység engedélyeztetése érdekében. Az engedély ez esetben egyszerűsített eljárás és csökkentett tőkekövetelmény (50 millió forint) alapján kerül elbírálásra és a kérelmező részére megadásra, a felügyeleti engedélyezési útmutató mindenkor aktuális rendelkezései alapján. A kérelemért folyamodó társaságot pénzügyi vállalkozásként jegyzik majd be, és az eljárás eredményeként nem alapítási, hanem működési engedélyt kap a PSZÁF-tól. A felügyelet külön felhívta a figyelmet a módosítás egyik további, az előbbieknél jóval lényegesebb hozadékára, amely szerint a módosítás hatálybalépésétől (tehát 2010. január 1-jétől) kezdve kifejezett hangsúlyt fog kapni a csoportfinanszírozás definíciójának eddig meglehetősen nagyvonalúan kezelt "likviditásbiztosítás érdekében" fordulata. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a módosítást követően a Hpt.-ben meghatározott csoportfinanszírozás keretében kizárólag a klasszikusnak mondható - cash pool, illetőleg az átmeneti likviditási nehézségek/"csoporton belüli körbetartozások" feloldása érdekében létrehozott anyavállalat-leányvállalati hitelezési konstrukciók - anyavállalat és leányvállalata között létrejött kölcsönmegállapodások (loan arrangementek) és - hitelkeret-szerződések (credit facilityk) végezhetőek továbbra is engedély nélkül a Hpt. jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Mindazon finanszírozási struktúra, amely az említett jogszabályi könnyítést felhasználva (mintegy amögött rejtőzködve, azt megkerülve) valamely más cél - így például eszközbeszerzés, ingatlan-, üzem- vagy eszközfejlesztések/beruházások végrehajtása - érdekében került (vagy kerül a módosítást követően) létrehozásra, a módosítás eredményeként szigorúan a csoportfinanszírozás körén kívülre tolódik, és mint ilyen, engedélyköteles tevékenységnek minősül 2010. január 1-jét követően. A bemutatott szabályok eredményeképpen a közeljövőben szükségessé válhat az elmúlt közel tíz évben létrejött belső finanszírozási konstrukciók vállalati pénzügyesek és jogtanácsosok által történő átvizsgálása annak érdekében, hogy eldönthető legyen, ezen megoldások közül melyek azok, amelyek kiállják az idő próbáját és megfelelnek az új rendelkezéseknek, illetve mely konstrukciók fenntartásához lesz szükség a PSZÁF Hpt.-ben meghatározott engedélyére.