Mivel az átcsomagolás a legtöbb esetben érinti a termék gyártójának vagy forgalmazójának a védjegyeit, a védjegyjogosultaknak és az importőröknek egyaránt fontos, hogy ismerjék e tevékenység jogi feltételeit. Főszabály szerint a védjegyjogosult ilyen esetben ellenezheti az átcsomagolást, ez azonban nem mindig áll összhangban az Európai Unió jogával. Főleg a gyógyszer-kereskedelemben gyakran előfordul, hogy egyik európai uniós tagállamban az ár jóval alacsonyabb, mint egy másikban. Ennek tulajdoníthatóan ebben az ágazatban különösen aktív a párhuzamos kereskedelem. A gyógyszer-kereskedelmet azonban a kiterjedt állami szabályozás is jellemzi, ezért a gyógyszer csomagolásának is meg kell felelnie bizonyos jogszabályi rendelkezéseknek. Ilyen rendelkezés szólhat például a csomagolás megengedett legnagyobb kiszerelésére vagy a termékhez kötelezően csatolandó tájékoztatót írhat elő, de egyéb tényezők is indokolhatják a termék átcsomagolását. Jelentősége lehet annak is, hogy a fogyasztók bizalmatlanok egy ismeretlen csomagolású, illetve idegen nyelvű feliratot hordozó termékkel szemben. Az átcsomagolás jelentheti a termék külső csomagolásának (például a gyógyszer dobozának) kicserélését, a belső csomagolás cseréjét és új címkék felragasztását egyaránt. Az átcsomagolás fogalomkörébe tartozik egy új kísérőtermék hozzáadása az eredeti termékhez, vagy egy más nyelvű fogyasztói tájékoztató beillesztése is. Mivel az átcsomagolás érintheti a termék gyártójának vagy forgalmazójának védjegyeit, az importőrnek teljesítenie kell bizonyos feltételeket annak érdekében, hogy a védjegyjogosult ne léphessen fel az átcsomagolás ellen. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül - gazdasági tevékenység körében - használja a védjegyét. A Vt. 16. § (1) bekezdése ezzel szemben megfogalmazza a védjegyoltalom kimerülésének tételét. Ennek megfelelően a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba vagy amelyet kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. A védjegyoltalom kimerülése alól azonban kivételt állapít meg a Vt. 16. § (2) bekezdése, amikor rögzíti, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Az átcsomagolás e rendelkezés értelmében ellenezhető, amennyiben azt a védjegyjogosult jogos érdeke indokolja. Az Európai Bíróságnak átcsomagolással kapcsolatosan számos ügyben kellett eddig is állást foglalnia. Az elmúlt harminc év joggyakorlatában kialakult egy letisztult feltételrendszer, aminek alapján viszonylag egyértelműen megállapítható, hogy az átcsomagolás adott esetben ellenezhető-e vagy sem. A kérdés tehát az, hogy a védjegyjogosult mikor léphet fel a védjegyét érintő átcsomagolás ellen. Az Európai Bíróság abból a tételből indul ki, hogy a csomagolás megváltoztatása minden esetben ellentétben áll a védjegyjogosult érdekeivel. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az áruk szabad mozgásának európai uniós elve fontosabb a védjegyjogosultak érdekeinél, és e helyzetekben az átcsomagolás nem ellenezhető a védjegyből származó jogokra hivatkozással.