A parkolási igazolványok a feketepiacon ötven-százezer forintot érnek, ám a vásárló – jó, ha tudja – súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárást kockáztat. Ami a „tisztelt” elkövetőt illeti: aki a gépkocsit, a benne levő bármely dolog eltulajdonításának szándékával feltöri – még ha az autót nem is lopja el – úgynevezett dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásért vonható felelősségre. Ezért önmagában kettő, illetve három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki – a lopott dolog értékétől és a szabálysértési értékhatártól függően. Dolog elleni erőszaknak minősül az is, ha a „szakavatott” betörő állagsérelem okozása nélkül például álkulcs, gépkocsi esetén például vonalzó felhasználásával valósítja meg a jogtalan behatolást. A lényeg, hogy valamilyen fizikai akadály leküzdésével kerül sor ilyen esetben a cselekményre. Bűnszövetség, üzletszerű elkövetés esetében a minősítő körülmények növelik a „tétet”. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról a 218/2003. (XII. 11.) rendelkező kormányrendelet az elején rögzíti: olyan közokiratról beszélünk, amely egyrészt biztonsági okmány, másrészt a KRESZ-ben meghatározott kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A jogi probléma abból származik, hogy a kedvezmény jogosultja mindig a mozgáskorlátozott személy, ennél fogva a kedvezmény nem kötődik egy meghatározott rendszámú járműhöz. Ezért nem is lehet olyan matricával megoldani a kérdést, mint az autópálya használata esetén. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: az utazási igazolvány nem közokirat, mivel az azt kiállító vállalatnak nincs hatósági jogosítványa, ezért annak hamisítása nem közokirat-hamisítás. A mozgássérültek parkolási igazolványát azonban a jegyző állítja ki, ezért is rendelkezhet úgy a jogszabály, hogy ez az igazolvány közokirat. A Btk. 277. § (1) bekezdése értelmében, aki olyan közokiratot, amely nem a sajátja, mástól ennek beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez azonban csak annak a magatartása, aki a parkolási igazolványt (például a pénztárcával, táskával együtt) ellopja, ám nem használja fel. Az, aki a más nevére szóló valódi közokiratot felhasználja, viszont már a közokirat-hamisítás bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Akkor is, ha nem cserélte ki benne a fényképet vagy annak tartalmát egyébként nem hamisította meg. Akkor is, ha nem tudta, hogy lopott, hanem arra hivatkozik, hogy találta. A parkolási igazolvány közokirat-hamisítást megvalósító, a jogosult beleegyezése nélküli felhasználása azért fokozottan társadalomra veszélyes, mert a mozgássérültek érdekében a jogszabály nem tudja egy-egy meghatározott járműhöz kapcsolni a jogosultságot. Hiszen előfordulhat: a mozgáskorlátozottat többen szállítják, és a mindenkori szállítót kell megilletnie a kedvezménynek. A járműnyilvántartás folyamatban lévő kiegészítése szerint a lopott igazolványra – annak sorszáma alapján – olyan körözés legyen kiadható, mint a gépjárművek esetében. Ennek az a célja, hogy a közterület-felügyelők a parkolási igazolványok száma alapján ellenőrizni tudják a körözött igazolványok listáját, és ha igen, akkor feljelentést tehessenek a kocsi üzembentartójával szemben. Amint ez így lesz, megszűnik a lopott parkolási igazolványok magas „piaci értéke”. És ezzel együtt a mozgáskorlátozottak félelme, hogy kocsijukat az értékes igazolvány miatt esetleg feltörik.