Először is tisztázzuk a különbségeket: a családjogi törvény alapján gyermeknevelési támogatást (gyet) annak a szülőnek lehet adni, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár; a jogosultságot a család jövedelmi helyzete nem befolyásolja. A gyetben részesülő szülő kereső tevékenységet napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, feltéve hogy a munkaviszonyban történő foglalkoztatás nem haladhatja meg a heti húsz órát. Nincs ilyen korlátozás, ha a gyetben részesülő szülő munkáját otthonában végzi. 2006 januárjától a támogatás akkor is megilleti a szülőt, ha kizárólag szombaton és vasárnap, részmunkaidőben dolgozik. A gyetre vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani, a formanyomtatványhoz csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását, például a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát. A támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. A gyesben részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is. Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. Magyarán, arra nincs lehetőség, hogy az egyik szülő gyesben, a másik gyetben részesüljön. A munkavállalói jogok gyes esetében ráadásul erősebbek: a munkavállaló akár rész-, akár teljes munkaidőben dolgozik, a segély folyósításának teljes ideje felmondási tilalomra okot adó körülménynek minősül, és a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg. Még akkor sem, ha például a munkavállaló munkájára már nincs szükség, illetve ha a korábban igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkáltató a működési körében felmerült okból a munkavállaló munkakörét megszüntette vagy átszervezte. Ezzel szemben a gyet folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, ám – és ez nagyon fontos körülmény – nem számít munkaviszonyban töltött időnek.